Testi in vigore: Ungheria

2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári és közigazgatási jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre, kivéve ha a külön törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másként rendelkezik. (3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához. (4) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A közvetítés fogalma

2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja — összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal — a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.

A közvetítő feladata

3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

II. FEJEZET — A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE

A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei

4. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.

5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a — cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló — természetes személyt, aki a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, felsőfokú végzettséghez kötött legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte, c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel. (3) A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni. (4) A természetes személy a jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította. (5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat véglegessé válásától számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe. (6) Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.

5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges vagy jogerős befejezéséig kezeli.

5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).

A névjegyzék

6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy a) családi és utónevét, valamint születési nevét, b) születési helyét, idejét, anyja nevét, c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét, d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját, f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal, g) szakterületét, amelyet a bejelentésben megjelölt, h) irodájának címét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét, i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől, j) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel, k) lakcímét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét, m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, n) közvetítői igazolványának számát, és o) 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozat megtételének tényét. (2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy a) elnevezését, b) székhelyét, telefonszámát, e-mail címét, c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, valamint adószámát, d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait, e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát és g) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel. (2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék — az (1) bekezdés a)–c), h), i, k) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok kivételével — közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) A névjegyzék adatai — a 6. § (1) bekezdés b) és k) pontjában foglaltak kivételével — nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé. (5) A névjegyzékben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére — a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben — statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

7. § (2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel. (3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja. (4) Jogi személy 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozata érvényességének feltétele, hogy van a jogi személy nevében eljáró olyan természetes személy közvetítő, aki tett ilyen nyilatkozatot és azt nem vonta vissza.

A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés

8. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentést egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. (2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell — a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével — tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat.

9. § A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A miniszter a kiállított közvetítői igazolványt a közvetítőnek az átvétel igazolása mellett átadja, vagy azt postai úton, hivatalos iratként megküldi a közvetítő részére.

A közvetítői tevékenység szüneteltetése

10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti. (2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében. (3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. (4) A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A névjegyzékből való törlés

11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg, b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik, c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte, d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét, f) azt a természetes személy kéri — a (3) bekezdés szerinti kivételekkel —, vagy g) meghalt. (2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha a) a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli, b) nem felel meg az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak, c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel, d) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte, e) azt — a (3) bekezdés szerinti kivételekkel — a jogi személy kéri. (3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban. (4) Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. (5) A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában — jogszabály alapján — nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik.

12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. (2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül visszaszolgáltatni.

A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

12/A. § (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében — a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szintentartása, fejlesztése céljából — a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt. (2) A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja. (3) A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.

13. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek. (2) A változásbejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról — a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével — a közhiteles nyilvántartást vezető szerv — ha ezt tőle a közvetítő kéri — a (1) bekezdés szerinti határidőben értesíti a minisztert.

14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját, b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét, c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját, d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.

15. § A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.

16. § Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

III. FEJEZET — A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE

A vizsgálat lefolytatása

17. § (1) A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére vizsgálat lefolytatásával. (2) Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt tizenötnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. (3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

18. § (1) A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti. (2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy, a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)], b) aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá c) aki az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója.

19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell. (2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel. (4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson — függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e — nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

20. § (2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti. (3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter kötelezi a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására. (4) Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a kötelezés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből. (5) Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható. (6) A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

21. § Ha a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy c) kéri a tevékenység szüneteltetését.

(A 22. § hatályát vesztette.)

IV. FEJEZET — A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítő felkérése

23. § (1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. Ha csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, a közvetítő közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; e közreműködésért ellenérték nem állapítható meg. A felek — ha annak igénye felmerül — egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik. (2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját. (3) A felkérésnek tartalmaznia kell: a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését, c) ha a felet ca) meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét vagy cb) támogató segíti, a támogató nevét, címét, d) a vita tárgyát, és e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet. (4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

24. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott — a jogi személy vezetőjével egyeztetve — a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban vagy elektronikus levélben nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult. (2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja. (3) A közvetítő — ha abban az időszakban kérik fel és a felkérést elfogadná — a felkérésre adott elfogadó nyilatkozatát megelőzően írásban tájékoztatja a feleket arról, hogy a névjegyzékbe még nem került bejegyzésre, valamint arról, hogy ha a miniszter a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a névjegyzékbe bejegyzés helyett megtiltja a tevékenység folytatását, az általa lefolytatott eljárás nem fogja kiváltani a közvetítő eljáráshoz kapcsolt jogkövetkezményeket.

Összeférhetetlenség

25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli vagy valamelyik fél támogatója, b) a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója, c) az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. (2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el. (3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el a) választottbíróként, b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy c) szakértőként.

Titoktartási kötelezettség

26. § (1) A közvetítőt — ha törvény másként nem rendelkezik — titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. (2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő díjazása

27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. (2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

A közvetítői eljárás megindítása

28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről. (2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen, valamint a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük, amely alkalmakon a közvetítő — a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány megtekintésével — meggyőződik a felek személyazonosságáról. (3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról, c) az eljárás költségeiről, d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről, e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak, f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben — ha azt az ügy jellege megkívánja — csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti, g) a 32. § (4) bekezdésében és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról, valamint h) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás joghatásairól, az annak egyezségként történő jóváhagyását szolgáló eljárásokról, az igény bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében történő érvényesíthetőségének lehetőségéről. (2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. (3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit — eltérő megállapodás hiányában — a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul. (2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja, ha a közvetítői eljárás a felek által megkötött megállapodással zárul. A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén az elévülés a közvetítői eljárás megindításától a közvetítői eljárás befejeződéséig nyugszik.

A közvetítői eljárás lefolytatása

32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják. (2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek — ha másként nem állapodnak meg — személyesen is jelen kell lenniük. (3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja. (4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban

33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult. (3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet. (4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

Más harmadik személy részvétele a közvetítői eljárásban

34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejezése

35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik a) a megállapodás aláírásának napjával, b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével. (2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. A megállapodás írásba foglalásának elmaradása esetén a megállapodás — részben vagy egészben — történő teljesítése a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. (3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult. (4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő — a kérelem kézhezvételét követő — 15 napon belül kijavítja a megállapodást. (5) A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol. (2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. (2) A felek költségére — kérelmük alapján — a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

IV/A. FEJEZET — A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS

A bírósági közvetítő

38/A. § (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által — a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően — kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő). (3) Ha a felek és a bírósági közvetítő abban megállapodik, az eljárás lefolytatásában további egy vagy több bírósági közvetítő vagy közvetítő is részt vehet.

A bírósági közvetítésre vonatkozó különös rendelkezések

38/B. § (1) A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak. (2) A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–21. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható. (3) A peres vagy nemperes bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő. (3a) A közigazgatási bírósági eljárásban elrendelt bírósági közvetítés esetén a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi. (4) A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket. (5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró. (6) E törvény 38. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.

IV/B. FEJEZET — A KÖTELEZŐ KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

Közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés

38/C. § (1) Ha törvényben meghatározott jogkörében eljáró bíróság vagy hatóság a vitás feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi, e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás). (2) Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság, illetve a hatóság arra kötelezi a feleket, hogy vitájuk — részben vagy egészben — megállapodással történő lezárása céljából legalább egy közvetítővel együttműködjenek; ezen együttműködési kötelezettségük keretében a felek kötelesek a) közösen közvetítőhöz fordulni (felkérés vagy kérelem) és b) az első közvetítői megbeszélésen részt venni.

38/D. § (1) Az első közvetítői megbeszélés díja nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj egyszeri összegének és a megjelent felek számának szorzatát. (2) A közvetítői eljárás díjaként óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.

A felekre vonatkozó különös szabályok

38/E. § (1) A felek a közvetítő eljárását felkéréssel, kérelemmel vagy jogszabályban meghatározott módon a kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kötelesek közösen kezdeményezni. (2) A közvetítő felkérésének vagy a bírósági közvetítői eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a bíróságnak vagy a hatóságnak a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozatának másolatát is.

38/F. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezett fél e kötelezettsége teljesítését a 38/H. § (2) bekezdése szerinti igazolásnak a bíróság, illetve a hatóság részére történő benyújtásával igazolja. (2) A kötelező közvetítői eljárás során megkötött megállapodásból külön is írásba foglalható az a rész, amely nem tárgya a bírósági, illetve a hatósági eljárásnak.

A közvetítőre vonatkozó különös szabályok

38/G. § (1) A kötelező közvetítői eljárás lefolytatására történő felkérést a közvetítő — kivéve ha összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy a jogvita tárgya nem tartozik a 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterületébe — köteles elfogadni, ha a miniszternek erről szóló alávetési nyilatkozatot tesz. (2) Az alávetési nyilatkozatot a közvetítő — legkorábban a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentéssel egyidejűleg — bármikor megteheti. E nyilatkozat visszavonható; a visszavonás nem érinti azt az ügyet, amelyben a nyilatkozat megtétele tényének a névjegyzékből való törlése előtt a felkérés már megtörtént.

38/H. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélés időpontját a felekkel egyeztetve úgy határozza meg, hogy a felek a kötelezésnek eleget tehessenek. Ha a kötelező közvetítői eljárás igénybevételének igazolására jogszabály határidőt határoz meg, az első közvetítői megbeszélés közvetítő által javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie. (2) A közvetítő írásbeli igazolást ad a) a feleknek arról, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, b) a feleknek arról, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vettek, vagy c) a félnek arról, hogy a fél jelezte részére a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, de a 38/C. § (2) bekezdésében foglaltak elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya.

V. FEJEZET — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből. (2) Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését az (1) bekezdés szerint igazolta, annak az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014. január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.

39/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Felhatalmazások

40. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit, c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait, d) a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait, e) a bírósági közvetítés ügyvitelének rendjét az OBH elnöke véleményének kikérésével.

40/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés benyújtására, a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

41. § Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.

Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések

41/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

42. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(A 43–44. § hatályát vesztette.)

---

AVVISO IMPORTANTE — TRADUZIONE NON UFFICIALE. La presente è una traduzione italiana non ufficiale, realizzata a solo scopo informativo e divulgativo. Non è stata certificata da alcuna autorità ungherese o italiana, non ha valore legale e non può essere invocata in sede giudiziale, amministrativa o contrattuale. Fa fede esclusivamente il testo ufficiale in lingua ungherese, quale pubblicato e consolidato dalla Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu). In caso di discrepanza tra questa traduzione e il testo ungherese, prevale sempre quest'ultimo.

Legge n. LV del 2002 sull'attività di mediazione

Il Parlamento ungherese (Országgyűlés), al fine di favorire la composizione stragiudiziale delle controversie civili, emana la seguente legge:

CAPO I — DISPOSIZIONI GENERALI

Finalità della legge

Art. 1 (1) Scopo della presente legge è agevolare la composizione delle controversie civili e amministrative sorte in relazione ai diritti personali e patrimoniali delle persone fisiche e degli altri soggetti, nelle quali la legge non limiti il potere dispositivo delle parti. (2) La presente legge non si applica ad altri procedimenti di mediazione o di conciliazione disciplinati da leggi speciali, né alla mediazione svolta nell'ambito di un procedimento arbitrale, salvo che la legge speciale, o un regolamento emanato sulla base della relativa delega, disponga diversamente. (3) Non è ammesso il procedimento di mediazione ai sensi della presente legge nei procedimenti di interdizione/amministrazione di sostegno previsti dal codice di procedura civile, nei procedimenti sullo stato di filiazione, nei procedimenti relativi alla responsabilità genitoriale — fatta eccezione per i procedimenti volti a disciplinare l'esercizio della responsabilità genitoriale —, nei procedimenti di scioglimento dell'adozione, nei procedimenti per la tutela di singoli diritti della personalità — fatta eccezione per i procedimenti relativi al diritto della personalità connesso all'appartenenza a una comunità —, nei procedimenti di modifica del provvedimento del notaio comunale in materia di tutela del possesso, nonché nei procedimenti esecutivi. Nei procedimenti matrimoniali è necessaria la decisione del giudice per l'accertamento dell'invalidità, della validità, dell'esistenza o inesistenza del matrimonio, nonché per lo scioglimento del matrimonio. (4) Nelle questioni rientranti nella competenza del notaio in materia di scioglimento dell'unione civile registrata, è necessaria la decisione del notaio per lo scioglimento dell'unione civile registrata.

Nozione di mediazione

Art. 2 La mediazione è, ai sensi della presente legge, un particolare procedimento di prevenzione della lite ovvero di agevolazione della conclusione di un procedimento giudiziario o amministrativo, di conciliazione, di gestione del conflitto e di composizione della controversia, il cui scopo — in conformità a quanto previsto dall'art. 1, comma 1 — è agevolare, sulla base del reciproco accordo delle parti interessate alla controversia, con il coinvolgimento di un terzo non coinvolto nella controversia (di seguito: mediatore), la formazione di un accordo scritto che contenga la soluzione della controversia tra le parti.

Compito del mediatore

Art. 3 Il mediatore ha il compito di cooperare, nel corso della mediazione, in modo imparziale, coscienzioso e secondo la propria migliore capacità, alla formazione dell'accordo che conclude la controversia tra le parti.

CAPO II — L'ATTIVITÀ DEL MEDIATORE

Tenuta del registro dei mediatori e condizioni per diventare mediatore

Art. 4 (1) Il Ministro competente per la giustizia (di seguito: il Ministro) tiene un registro dei mediatori (di seguito: il registro), relativo ai mediatori e alle persone giuridiche o alle società prive di personalità giuridica che impiegano mediatori (di seguito: le persone giuridiche).

Art. 5 (1) Sulla base della segnalazione prevista dalla legge sulle norme generali relative all'avvio e all'esercizio delle attività di servizi, deve essere iscritta nel registro la persona fisica — non sottoposta a tutela che incida sulla capacità di agire né ad amministrazione di sostegno — che: a) possieda un titolo di studio universitario e un'esperienza professionale comprovata di almeno cinque anni, connessa al titolo di studio, maturata a partire dal conseguimento del medesimo; b) abbia completato la formazione professionale per mediatori determinata con decreto del Ministro; c) risulti incensurata e non sia soggetta a un'interdizione dall'esercizio della professione che escluda lo svolgimento dell'attività di mediazione. (2) Sulla base della medesima segnalazione, deve essere iscritta nel registro la persona giuridica che: a) indichi l'attività di mediazione nel proprio atto costitutivo, e b) abbia tra i propri soci un soggetto abilitato all'esercizio dell'attività di mediazione, o impieghi — in forza di rapporto di lavoro o di altro rapporto giuridico avente per oggetto una prestazione lavorativa — una tale persona (di seguito, congiuntamente: dipendente), e l'attività di mediazione di tale dipendente non sia sospesa. (3) Il richiedente è tenuto a versare una tassa per l'iscrizione nel registro. (4) La persona fisica è tenuta a comprovare, secondo le modalità stabilite dalla normativa, di aver acquisito, mediante il completamento della formazione professionale per mediatori, le conoscenze teoriche e pratiche necessarie all'esercizio dell'attività di mediazione. (5) In caso di cancellazione disposta a seguito di verifica, la persona fisica e la persona giuridica non possono essere nuovamente iscritte nel registro per un periodo di cinque anni a decorrere dalla data in cui la decisione di cancellazione è divenuta definitiva. (6) Qualora la persona fisica debba essere cancellata dal registro per inadempimento dell'obbligo di aggiornamento professionale, essa non può essere reiscritta finché non abbia adempiuto all'obbligo di aggiornamento rimasto insoddisfatto.

Art. 5/A I dati personali acquisiti nel corso del controllo sono trattati dal Ministro per la durata del controllo amministrativo ovvero, nel procedimento diretto alla cancellazione dal registro, fino alla conclusione definitiva o passata in giudicato del procedimento.

Art. 5/B Oltre alle persone e agli organismi elencati all'art. 4, può svolgere attività di mediazione, secondo quanto previsto dalla presente legge, anche il segretario giudiziario, il giudice o il giudice collocato in posizione di disponibilità (di seguito: mediazione giudiziaria).

Il registro

Art. 6 (1) Il registro contiene, per la persona fisica: a) il cognome e il nome, nonché il nome di nascita; b) il luogo e la data di nascita, il nome della madre; c) il numero e la data della laurea, del diploma di specializzazione professionale attestante il titolo di studio universitario e altre qualifiche specialistiche, il titolo scientifico eventualmente posseduto, la durata dell'esperienza professionale, nonché il numero e la data del documento attestante il completamento della formazione professionale (o dell'aggiornamento professionale) per mediatori; d) la data di iscrizione nel registro e il numero della decisione; e) la data di inizio, sospensione e cessazione dell'attività di mediazione; f) la lingua straniera in cui il mediatore dichiara di essere disponibile a svolgere la mediazione; g) il settore di specializzazione indicato nella segnalazione; h) l'indirizzo (recapito postale), il numero di telefono e l'indirizzo e-mail dello studio; i) l'indirizzo indicato della persona giuridica presso cui, in qualità di dipendente, svolge l'attività di mediazione, ovvero l'indirizzo del luogo indicato per l'esercizio dell'attività di mediazione, qualora differisca dalla sede della persona giuridica; j) le comunicazioni relative alla propria attività di mediazione, con la dicitura "comunicazioni"; k) l'indirizzo di residenza (recapito postale), il numero di telefono e l'indirizzo e-mail; m) l'appartenenza a organismi professionali, con l'esatta indicazione dell'organismo; n) il numero del tesserino identificativo di mediatore; e o) il fatto dell'avvenuto rilascio della dichiarazione di adesione di cui all'art. 38/G. (2) Il registro contiene inoltre, per la persona giuridica: a) la denominazione; b) la sede, il numero di telefono, l'indirizzo e-mail; c) la denominazione del tribunale o di altra autorità che ne tiene il registro (di seguito, congiuntamente: l'autorità), nonché il numero di iscrizione e il codice fiscale; d) i dati di cui al comma 1 relativi al proprio dipendente indicato all'art. 5, comma 3, lett. b); e) l'indirizzo del luogo indicato per l'esercizio dell'attività di mediazione, qualora differisca dalla sede; f) la data di iscrizione nel registro e il numero della decisione; e g) le comunicazioni relative alla propria attività di mediazione, con la dicitura "comunicazioni". (2a) Il registro di cui ai commi 1 e 2 — ad eccezione dei dati di cui al comma 1, lett. a)–c), h), i), k) e m), nonché al comma 2, lett. a)–c) — costituisce registro pubblico ufficiale con efficacia probatoria piena. (3) I dati del registro — ad eccezione di quelli di cui all'art. 6, comma 1, lett. b) e k) — sono pubblici e vengono resi accessibili dal Ministro tramite internet. (5) I dati trattati nel registro devono essere trasmessi all'Ufficio Centrale di Statistica — in conformità con l'art. 28 della legge n. CLV del 2016 sulla statistica ufficiale (di seguito: legge sulla statistica), sulla base della previa comprova della finalità statistica e nella misura necessaria a tale scopo — gratuitamente e in forma idonea all'identificazione individuale per fini statistici, e possono essere utilizzati dall'Ufficio Centrale di Statistica per tali fini. L'ambito dei dati trasmessi e le modalità di dettaglio della trasmissione sono stabiliti nell'accordo di cooperazione previsto dall'art. 28 della legge sulla statistica.

Art. 7 (2) L'attività di mediazione per conto della persona giuridica può essere svolta soltanto dal dipendente iscritto nel registro. (3) Nell'ambito di tale attività, il socio o l'amministratore della persona giuridica non può impartire istruzioni al dipendente abilitato all'esercizio dell'attività di mediazione. (4) Condizione di validità della dichiarazione di adesione resa dalla persona giuridica ai sensi dell'art. 38/G è che presso di essa operi, in nome della persona giuridica, un mediatore persona fisica che abbia reso tale dichiarazione e non l'abbia revocata.

Segnalazione ai fini dell'iscrizione nel registro

Art. 8 (1) La segnalazione ai fini dell'iscrizione nel registro deve essere presentata al Ministro in un esemplare, mediante compilazione dell'apposito modulo. (2) La segnalazione deve contenere i dati elencati all'art. 6, commi 1 e 2 — ad eccezione di quelli previsti dall'art. 6, comma 1, lett. d), e) e n), nonché dall'art. 6, comma 2, lett. f). Alla segnalazione devono essere allegati i documenti idonei a comprovare quanto previsto dall'art. 6, comma 1, lett. c), f) e m).

Art. 9 Il Ministro, nel procedimento avviato d'ufficio, rilascia al mediatore, successivamente alla sua iscrizione nel registro, un tesserino identificativo di mediatore recante fotografia, idoneo a comprovarne la qualità. Il Ministro consegna al mediatore il tesserino rilasciato previa attestazione del ricevimento, oppure lo trasmette al mediatore per via postale, come atto ufficiale.

Sospensione dell'attività di mediazione

Art. 10 (1) La persona fisica può sospendere la propria attività di mediazione. (2) La persona fisica è tenuta a comunicare il fatto della sospensione con trenta giorni di anticipo rispetto all'inizio della stessa, ai fini della relativa annotazione nel registro. (3) La persona fisica può richiedere la sospensione soltanto qualora non sia parte attiva in un procedimento di mediazione in corso. (4) Il Ministro annota nel registro il fatto della cessazione della sospensione sulla base della comunicazione della persona fisica.

Cancellazione dal registro

Art. 11 (1) La persona fisica deve essere cancellata dal registro qualora: a) i requisiti di cui all'art. 5, comma 1 siano venuti meno successivamente all'iscrizione nel registro, ovvero si accerti successivamente che essi non sussistevano già al momento dell'iscrizione; b) diventi durevolmente incapace di svolgere le proprie funzioni di mediatore; c) il Ministro abbia disposto la cancellazione sulla base di un controllo; d) non adempia all'obbligo relativo all'aggiornamento professionale; e) siano trascorsi cinque anni dall'inizio della sospensione della propria attività di mediazione senza che abbia comunicato la cessazione della sospensione; f) la persona fisica lo richieda — salve le eccezioni di cui al comma 3 —; oppure g) sia deceduta. (2) La persona giuridica deve essere cancellata dal registro qualora: a) l'autorità o il tribunale la cancelli dal proprio registro; b) non soddisfi più i requisiti di cui all'art. 5, comma 2; c) l'attività di mediazione di tutti i propri dipendenti abilitati all'esercizio dell'attività di mediazione sia sospesa; d) il Ministro abbia disposto la cancellazione sulla base di un controllo; e) — salve le eccezioni di cui al comma 3 — la persona giuridica lo richieda. (3) La persona fisica e la persona giuridica possono richiedere la cancellazione dal registro soltanto qualora non siano parte attiva in un procedimento di mediazione in corso. La persona fisica e la persona giuridica non possono richiedere la cancellazione dal registro finché sia in corso un controllo nei loro confronti, ovvero, per la persona fisica, finché sia in corso un procedimento avviato d'ufficio diretto ad accertare l'inadempimento dell'obbligo di aggiornamento professionale. (4) Nei casi di cui al comma 1, lett. c) e al comma 2, lett. d), non può essere applicata la sanzione amministrativa dell'ammonimento. (5) Il Ministro può trattare i dati relativi alla persona cancellata dal registro, così come registrati alla data della cancellazione in base alla normativa, ai fini della verifica dei requisiti previsti dalla presente legge per una nuova iscrizione nel registro, dell'espletamento dei propri compiti d'autorità, nonché dell'agevolazione dei compiti di amministrazione della giustizia delle autorità mediante la fornitura di dati, e può trasmetterli esclusivamente ad altro organo o soggetto autorizzato al trattamento dei dati. Il Ministro provvede alla cancellazione dei dati trattati relativi alla persona cancellata dal registro decorsi dieci anni dalla data della cancellazione dal registro.

Art. 12 (1) La persona fisica e la persona giuridica sono tenute, entro 8 giorni dal ricevimento della decisione di cancellazione d'ufficio dal registro, a porre fine al procedimento di mediazione in corso e a regolare i rapporti con le parti. (2) Il Ministro, con la decisione di cancellazione dal registro, revoca il tesserino identificativo di mediatore della persona fisica, la quale è tenuta a restituirlo entro otto giorni dalla comunicazione della decisione.

Obbligo del mediatore di partecipare all'aggiornamento professionale, di comunicare le variazioni dei dati, di tenuta della documentazione e di trasmissione delle informazioni

Art. 12/A (1) Al fine di garantire un adeguato livello professionale dell'attività di mediazione — allo scopo di mantenere e sviluppare costantemente le conoscenze e le competenze acquisite — la persona fisica è soggetta all'obbligo di partecipazione all'aggiornamento professionale. Il Ministro può, con decreto, stabilire un'esenzione da tale obbligo per il caso in cui il mediatore svolga regolarmente attività di mediazione nell'ambito di un determinato rapporto giuridico, ovvero partecipi come docente, per un numero di ore determinato, alle attività di formazione professionale per mediatori. (2) L'aggiornamento professionale si svolge in periodi quinquennali che si susseguono continuativamente. Il primo periodo di aggiornamento decorre dal giorno dell'iscrizione nel registro del soggetto tenuto all'aggiornamento. (3) Il soggetto tenuto all'aggiornamento deve partecipare a uno dei corsi riconosciuti, dal decreto del Ministro, come idonei all'adempimento dell'obbligo di aggiornamento, e deve comprovarne il completamento al Ministro.

Art. 13 (1) La persona fisica e la persona giuridica sono tenute a comunicare al Ministro, entro 15 giorni dal verificarsi, le variazioni intervenute nei propri dati registrati nel registro. (2) La comunicazione della variazione, per i dati che risultano con efficacia probatoria piena da altro registro, può essere effettuata anche facendo sì che — con esclusione dei dati anagrafici e di residenza — l'organo che tiene il registro con efficacia probatoria piena, ove il mediatore ne faccia richiesta, informi il Ministro della variazione entro il termine di cui al comma 1.

Art. 14 (1) Il mediatore (per il mediatore che agisce in nome della persona giuridica, la persona giuridica) è tenuto a tenere annualmente un registro, numerato progressivamente in modo continuativo, dei procedimenti di mediazione svolti. (2) Il registro deve contenere: a) la data di avvio del procedimento di mediazione; b) il nome (denominazione) e l'indirizzo di residenza (sede) delle parti, la natura della controversia; c) in caso di esito positivo del procedimento di mediazione, la data della sottoscrizione dell'accordo, e in caso di esito negativo, la data di conclusione del procedimento di mediazione; d) l'indicazione dell'eventuale partecipazione al procedimento di un rappresentante legale (procuratore) e, in tal caso, il suo nome e recapito; e e) l'importo del compenso e delle spese addebitate nel procedimento.

Art. 15 Il mediatore (per il mediatore che agisce in nome della persona giuridica, la persona giuridica) è tenuto a fornire annualmente al Ministro, entro il 31 gennaio dell'anno successivo, informazioni relative al numero dei procedimenti di mediazione svolti nell'anno di riferimento, al numero degli accordi raggiunti nel corso dei procedimenti, al numero dei procedimenti conclusi senza esito positivo (con indicazione del motivo) e alla natura delle controversie.

Art. 16 Qualora il Ministro, nel corso di un controllo avviato d'ufficio, accerti carenze relative alla comunicazione delle variazioni dei dati, alla tenuta della documentazione o all'adempimento dell'obbligo di trasmissione delle informazioni, invita l'interessato a sanare le carenze, fissando un termine di trenta giorni.

CAPO III — CONTROLLO SULL'ATTIVITÀ DEL MEDIATORE

Svolgimento del controllo

Art. 17 (1) Il Ministro ha il potere di svolgere, d'ufficio o su segnalazione dei soggetti coinvolti nel procedimento di mediazione (le parti, l'esperto, altro terzo sentito nel procedimento di mediazione), un controllo periodico o straordinario sull'attività della persona fisica e della persona giuridica iscritte nel registro (di seguito, in questo Capo: il mediatore), relativa alla mediazione. (2) Qualora il controllo sia avviato su segnalazione, il Ministro trasmette, unitamente alla comunicazione, copia dell'atto contenente la segnalazione e invita il mediatore a presentare, entro il termine di quindici giorni, una relazione giustificativa. Il termine può essere prorogato, su richiesta, una sola volta, di ulteriori quindici giorni. (3) L'omessa presentazione della relazione giustificativa non costituisce impedimento allo svolgimento del procedimento.

Art. 18 (1) Nel corso del controllo agisce la persona designata dal Ministro (di seguito: il commissario incaricato dell'istruttoria), il quale accerta i fatti e istruisce la pratica ai fini della decisione. (2) Non può agire in qualità di commissario incaricato dell'istruttoria il soggetto: a) che non avrebbe potuto agire nemmeno come mediatore [art. 25, comma 1]; b) che sia dipendente o dirigente della persona giuridica che impiega il mediatore sottoposto al procedimento, ovvero qualora la persona giuridica presso cui è impiegato sia legata da un rapporto di controllo/influenza dominante con la persona giuridica che impiega il mediatore o con una delle parti interessate; nonché c) che sia familiare (ai sensi del Codice civile — di seguito: Ptk.) del mediatore sottoposto al procedimento (per la persona giuridica, del socio o del dipendente e dirigente che agisce in suo nome).

Art. 19 (1) Nel procedimento avviato su segnalazione, nel corso del controllo devono essere sentiti personalmente il mediatore (per la persona giuridica, il dipendente che ha agito come mediatore in suo nome) e, ove necessario, il dirigente della persona giuridica. Nel procedimento avviato d'ufficio, su richiesta del mediatore deve essere garantita la possibilità dell'audizione personale. (2) Il commissario incaricato dell'istruttoria redige verbale dell'audizione personale. (4) Qualora il mediatore non partecipi all'audizione personale e non giustifichi la propria assenza, il commissario incaricato dell'istruttoria prosegue il procedimento. Qualora il mediatore giustifichi la propria assenza, il commissario incaricato dell'istruttoria fissa una nuova data, dandone comunicazione scritta al mediatore. Qualora il mediatore non partecipi all'audizione personale ripetuta — indipendentemente dal fatto che ne abbia giustificato o meno l'assenza — il commissario incaricato dell'istruttoria prosegue il procedimento.

Art. 20 (2) Qualora dal controllo non risulti alcuna violazione di obblighi, il Ministro archivia il procedimento. (3) Qualora dal controllo risulti che il mediatore abbia violato, o non abbia adempiuto, agli obblighi previsti dalla presente legge o dalla legge sulle norme generali relative all'avvio e all'esercizio delle attività di servizi, il Ministro diffida il mediatore all'osservanza delle disposizioni di legge. (4) Qualora il mediatore violi ripetutamente o gravemente tali obblighi, ovvero, nonostante la diffida, continui a non adempiervi, il Ministro cancella il mediatore dal registro. (5) Qualora il mediatore operi in una composizione di controversie non disciplinata dalla legge, gli obblighi previsti dalla presente legge si applicano, in quanto compatibili, e nei suoi confronti può essere svolto il controllo. (6) Il controllo non si estende alle questioni per le quali sia competente un procedimento giudiziario o di altra autorità.

Art. 21 Qualora il Ministro, con propria decisione, cancelli la persona giuridica dal registro, il Ministro informa la persona fisica non coinvolta nel controllo, che svolge attività di mediazione in qualità di dipendente della persona giuridica, che, successivamente alla cancellazione della persona giuridica, essa può continuare a figurare nel registro e a svolgere la propria attività di mediazione soltanto se comunica al Ministro, entro 30 giorni: a) dove ovvero come membro/dipendente di quale organizzazione intenda proseguire la propria attività, oppure b) che intende proseguirla come persona fisica, oppure c) che richiede la sospensione dell'attività.

(L'art. 22 non è più in vigore.)

CAPO IV — IL PROCEDIMENTO DI MEDIAZIONE

L'incarico al mediatore

Art. 23 (1) Le parti possono, di comune accordo, promuovere per iscritto o per posta elettronica il conferimento dell'incarico alla persona fisica o giuridica da esse scelta quale mediatore. Se soltanto una delle parti promuove lo svolgimento del procedimento, il mediatore può adoperarsi affinché le altre parti aderiscano all'iniziativa; per tale attività non può essere pattuito alcun compenso. Le parti, ove ve ne sia necessità, possono promuovere contemporaneamente l'incarico a più persone fisiche o giuridiche. (2) La persona giuridica informa dell'incarico il dipendente che agisce come mediatore nella pratica. (3) L'incarico deve contenere: a) il nome (denominazione), la residenza o sede, il luogo di soggiorno delle parti; b) il nome della persona fisica o la denominazione della persona giuridica cui è affidato l'incarico di mediazione; c) qualora la parte sia ca) rappresentata da un procuratore, il nome e l'indirizzo del procuratore, oppure cb) assistita da un sostegno, il nome e l'indirizzo del sostegno; d) l'oggetto della controversia; e e) la lingua straniera che le parti intendono utilizzare nel corso del procedimento. (4) Nell'incarico, le parti devono dichiarare che, di comune accordo, intendono comporre nell'ambito di un procedimento di mediazione la controversia esistente tra loro.

Art. 24 (1) La persona fisica, ovvero il dipendente che agisce in nome della persona giuridica — previo confronto con il dirigente della persona giuridica — è tenuto a dichiarare per iscritto o per posta elettronica, entro 8 giorni dal ricevimento della richiesta, se accetta l'incarico. Se la persona fisica incaricata dalle parti, ovvero il dipendente che agisce in nome della persona giuridica, accetta l'incarico, è ad essa che spetta lo svolgimento del procedimento di mediazione in qualità di mediatore. (2) Il mediatore è tenuto a rifiutare l'incarico in caso di incompatibilità ai sensi dell'art. 25, comma 1, e può rifiutarlo in caso di altro impedimento. (3) Il mediatore — qualora sia incaricato in un periodo in cui non è ancora iscritto nel registro, ma l'incarico sarebbe da esso accettato — informa per iscritto le parti, prima della propria dichiarazione di accettazione, del fatto che non è ancora iscritto nel registro, nonché del fatto che, qualora il Ministro, ai sensi della legge sulle norme generali relative all'avvio e all'esercizio delle attività di servizi, vieti la prosecuzione dell'attività anziché procedere all'iscrizione nel registro, il procedimento da esso svolto non produrrà gli effetti giuridici connessi al procedimento di mediazione.

Incompatibilità

Art. 25 (1) Il mediatore non può agire qualora: a) rappresenti una delle parti o sia sostegno di una delle parti; b) sia familiare, ai sensi del Ptk., di una delle parti; c) la persona giuridica che lo impiega sia legata da un rapporto di influenza dominante con una delle parti; d) sia legato a una delle parti da rapporto di lavoro, da altro rapporto giuridico avente per oggetto una prestazione lavorativa, ovvero da rapporto associativo; e) sia comunque interessato o parziale nella vicenda. (2) Il mediatore è tenuto a informare le parti del fatto di aver rappresentato una delle parti nei cinque anni precedenti l'incarico, ovvero di essere stato legato a una delle parti, nei cinque anni precedenti l'incarico, da rapporto di lavoro, da altro rapporto giuridico avente per oggetto una prestazione lavorativa, ovvero da rapporto associativo. Se, sulla base di tale informazione, le parti non convengono diversamente, il mediatore non può agire nella vicenda. (3) Salvo diverso accordo delle parti, chi ha partecipato al procedimento di mediazione come mediatore, come rappresentante delle parti o come esperto, nonché il mediatore la cui attività sia sospesa, non può agire, nella controversia oggetto del procedimento di mediazione ovvero nel rapporto giuridico o nel contratto ad esso sottostante o ad esso connesso: a) come arbitro; b) come rappresentante di una delle parti; oppure c) come esperto.

Obbligo di riservatezza

Art. 26 (1) Il mediatore è tenuto — salvo che la legge disponga diversamente — al segreto professionale in ordine a tutti i fatti e i dati di cui sia venuto a conoscenza in relazione alla propria attività di mediazione. (2) L'obbligo di riservatezza del mediatore permane anche dopo la cessazione dell'attività di mediazione.

Compenso del mediatore

Art. 27 (1) Al mediatore spetta un compenso per la propria attività, e ha diritto al rimborso delle spese sostenute e comprovate, nonché all'anticipazione del compenso e delle spese. (2) L'importo del compenso da applicarsi nei singoli casi è liberamente concordato tra la persona fisica o giuridica e le parti.

Avvio del procedimento di mediazione

Art. 28 (1) Se il mediatore ha accettato l'incarico, nella propria dichiarazione di accettazione indirizzata alle parti ai sensi dell'art. 24, comma 1, invita le parti al primo incontro di mediazione e le informa della possibilità di farsi rappresentare. (2) Le parti possono farsi rappresentare, in base a procura, da un maggiorenne con piena capacità di agire o da un rappresentante legale. Le parti — e, per la parte persona giuridica, il soggetto abilitato a rappresentarla — devono comparire personalmente e congiuntamente al primo incontro di mediazione, nonché al momento della conclusione e sottoscrizione dell'accordo; in tali occasioni il mediatore accerta l'identità delle parti mediante verifica di un documento ufficiale idoneo a comprovare l'identità personale. (3) Il mediatore tiene l'incontro di mediazione nei locali indicati nel registro come sede per l'esercizio dell'attività di mediazione, ovvero in altro luogo accettabile per le parti.

Art. 29 Se una delle parti non si presenta personalmente al primo incontro di mediazione, il mediatore non avvia il procedimento di mediazione.

Art. 30 (1) Al primo incontro di mediazione, il mediatore informa le parti: a) sui principi della mediazione e sulle principali fasi dell'incontro di mediazione; b) sul processo che conduce all'individuazione di possibilità di accordo efficaci; c) sui costi del procedimento; d) sull'obbligo di riservatezza gravante su di esso e sull'eventuale esperto coinvolto nel procedimento; e) sulla possibilità che le parti concordino separatamente sull'obbligo di riservatezza a loro carico; f) sul fatto che, in qualità di mediatore, potrà illustrare — ove la natura della vicenda lo richieda — soltanto la normativa e i fatti tecnici connessi alla vicenda; g) su quanto previsto dall'art. 32, comma 4, e dall'art. 35, comma 3; nonché h) sugli effetti giuridici dell'accordo raggiunto nel procedimento di mediazione, sui procedimenti volti alla sua omologazione come conciliazione giudiziale, e sulla possibilità di far valere la pretesa nell'ambito di un procedimento giudiziario o arbitrale. (2) Se, al primo incontro di mediazione, le parti confermano di voler proseguire il procedimento di mediazione, tale circostanza viene fissata in una dichiarazione scritta sottoscritta da entrambe le parti e dal mediatore. In tale dichiarazione, le parti e il mediatore concordano le modalità di anticipazione e pagamento dei costi e dei compensi che dovessero sorgere nel corso del procedimento, ivi compresi i casi di recesso e di cessazione, e possono altresì concordare l'obbligo di riservatezza a loro carico e ogni altra questione da esse ritenuta necessaria. (3) In assenza di diverso accordo, ciascuna parte sostiene le proprie spese connesse alla partecipazione al procedimento (ad es. di viaggio), nonché le spese della persona di cui abbia chiesto l'audizione. Il compenso e le spese del mediatore, nonché il compenso e le spese dell'esperto — salvo diverso accordo — sono sostenuti dalle parti in eguale misura tra loro.

Art. 31 (1) Con la sottoscrizione della dichiarazione di cui all'art. 30, comma 2, il procedimento di mediazione ha inizio. (2) L'avvio del procedimento di mediazione interrompe la prescrizione, qualora il procedimento di mediazione si concluda con un accordo stipulato dalle parti. In caso di esito negativo del procedimento di mediazione, la prescrizione resta sospesa dall'avvio fino alla conclusione del procedimento di mediazione.

Svolgimento del procedimento di mediazione

Art. 32 (1) Nel procedimento di mediazione, il mediatore ascolta le parti in modo approfondito, garantendo che esse ricevano un trattamento paritario. In tale sede, le parti possono esporre le proprie posizioni formatesi sulla base dei rispettivi interessi e possono presentare i documenti di cui dispongono. (2) Negli incontri successivi al primo incontro di mediazione, le parti devono — salvo diverso accordo — essere presenti anche di persona. (3) A seconda dell'accordo delle parti, il mediatore può svolgere il procedimento di mediazione sia con la presenza congiunta delle parti, sia in forma di incontri separati. (4) Il mediatore può comunicare all'altra parte le informazioni ricevute da una parte, affinché quest'ultima possa, tenendone conto, definire ed esporre la propria posizione, salvo che, secondo la dichiarazione della parte che ha fornito l'informazione, essa non debba essere portata a conoscenza dell'altra parte.

Partecipazione dell'esperto al procedimento di mediazione

Art. 33 (1) Il mediatore, con il consenso delle parti, può avvalersi di un esperto. Può agire come esperto chiunque disponga di adeguata competenza in una determinata materia e sulla cui persona le parti concordino. Alle disposizioni relative all'incompatibilità e all'obbligo di riservatezza del mediatore si applicano, in quanto compatibili, le medesime regole nei confronti dell'esperto. (2) L'esperto comunica per iscritto al mediatore, entro 8 giorni dal ricevimento dell'incarico, l'accettazione o il rifiuto dello stesso, e, in caso di accettazione, dichiara altresì di non avere interesse né essere parziale nella vicenda. (3) L'esperto presenta per iscritto la propria relazione peritale, sulla base dei documenti messigli a disposizione, entro 30 giorni dal ricevimento dell'incarico. Il termine può essere prorogato una sola volta, con il consenso delle parti. A seconda dell'accordo delle parti, l'esperto può partecipare personalmente anche all'incontro di mediazione. (4) All'esperto spettano un compenso e il rimborso delle spese per la propria attività.

Partecipazione di altri terzi al procedimento di mediazione

Art. 34 Il mediatore, su richiesta delle parti, può sentire nel procedimento di mediazione anche altre persone a conoscenza delle circostanze della controversia.

Conclusione del procedimento di mediazione

Art. 35 (1) Il procedimento di mediazione si conclude: a) con il giorno della sottoscrizione dell'accordo; b) con il giorno in cui una delle parti comunica all'altra parte e al mediatore di ritenere concluso il procedimento di mediazione; c) con il giorno in cui le parti dichiarano concordemente, dinanzi al mediatore, di chiedere la conclusione del procedimento di mediazione; oppure d) in assenza di diverso accordo delle parti, decorsi quattro mesi dal giorno della sottoscrizione della dichiarazione. (2) Il mediatore redige per iscritto, nella lingua scelta per lo svolgimento del procedimento di mediazione, l'accordo concluso in presenza congiunta delle parti, e consegna alle parti il documento contenente l'accordo. L'accordo è sottoscritto dal mediatore e dalle parti congiuntamente e personalmente presenti. L'omessa redazione scritta dell'accordo non è sanata dalla sua esecuzione — totale o parziale — quanto all'invalidità derivante dall'inosservanza della forma obbligatoria. (3) Qualora nel procedimento di mediazione abbia partecipato in qualità di mediatore un notaio, un avvocato o un giurista d'impresa iscritto all'ordine, questi non può redigere, sulla base dell'accordo scritto raggiunto nel corso del procedimento, un atto idoneo a produrre effetti giuridici, né è autorizzato ad autenticarlo in qualità di avvocato o di giurista d'impresa iscritto all'ordine. (4) Qualora nell'accordo si sia verificato uno scambio di nomi, un errore di nome o di numero, un errore di calcolo o altro errore materiale analogo, il mediatore corregge l'accordo entro 15 giorni dal ricevimento della richiesta congiunta delle parti. (5) Il requisito della comparizione personale non deve essere soddisfatto, nell'avvio, nello svolgimento e nella conclusione del procedimento di mediazione, qualora il procedimento di mediazione sia condotto mediante videoconferenza.

Art. 36 (1) L'accordo raggiunto nel procedimento di mediazione non pregiudica il diritto delle parti di far valere la propria pretesa, relativa alla controversia, nell'ambito di un procedimento giudiziario o arbitrale. (2) Salvo che la legge disponga diversamente e salvo diverso accordo delle parti, nel procedimento giudiziario o arbitrale avviato successivamente alla conclusione del procedimento di mediazione, le parti non possono invocare: a) la posizione o la proposta espressa dall'altra parte, nel procedimento di mediazione, in relazione a una possibile soluzione della controversia; e b) la dichiarazione di riconoscimento o di rinuncia resa dall'altra parte nel procedimento di mediazione.

Art. 37 (1) Contestualmente alla conclusione del procedimento di mediazione, il mediatore regola i rapporti con le parti. (2) Il mediatore (per il mediatore che agisce in nome della persona giuridica, la persona giuridica) comprova il pagamento (l'anticipazione) del compenso e delle spese mediante emissione di fattura, se soggetto all'obbligo di fatturazione, o di ricevuta di quietanza, se non vi è soggetto.

Art. 38 (1) Il mediatore (per il mediatore che agisce in nome della persona giuridica, la persona giuridica) è tenuto a conservare, per 10 anni dalla conclusione del procedimento, la dichiarazione comprovante l'avvio del procedimento di mediazione, l'accordo raggiunto, ovvero il verbale redatto sul procedimento concluso senza esito positivo (con indicazione del motivo). (2) A spese delle parti — su loro richiesta — il mediatore può rilasciare, durante il periodo di conservazione, semplice copia dei documenti.

CAPO IV/A — LA MEDIAZIONE GIUDIZIARIA

Il mediatore giudiziario

Art. 38/A (1) L'attività di mediazione giudiziaria può essere svolta dal segretario giudiziario, dal giudice e dal giudice collocato in posizione di disponibilità, designati dal Presidente dell'Ufficio Nazionale Giudiziario (di seguito: OBH) — previa comprova del completamento della formazione professionale per mediatori. (2) Il soggetto designato ai sensi del comma 1 utilizza, nello svolgimento della propria attività connessa alla mediazione giudiziaria, la qualifica di mediatore giudiziario (di seguito: mediatore giudiziario). (3) Se le parti e il mediatore giudiziario concordino in tal senso, allo svolgimento del procedimento può partecipare anche uno o più ulteriori mediatori giudiziari o mediatori.

Disposizioni particolari relative alla mediazione giudiziaria

Art. 38/B (1) Alla mediazione giudiziaria non si applicano le norme sulla competenza territoriale del tribunale né le regole di competenza previste dal codice di procedura civile o dal codice di procedura amministrativa. (2) Alla mediazione giudiziaria non si applicano gli artt. 4–5/A, 6–21, l'art. 23, commi 1, 2 e 3, lett. b), l'art. 24, l'art. 27, l'art. 28, commi 1 e 3, e l'art. 37. (3) Le parti di un procedimento giudiziario contenzioso o non contenzioso possono presentare la propria istanza congiunta per lo svolgimento della mediazione giudiziaria presso il tribunale competente per i compiti di mediazione giudiziaria. (3a) In caso di mediazione giudiziaria disposta nell'ambito di un procedimento davanti al giudice amministrativo, il decreto del giudice è trasmesso al tribunale territorialmente competente in base alla sede del giudice che ha disposto la mediazione, quale tribunale competente per i compiti di mediazione. (4) Il tribunale informa le parti, entro 8 giorni, del nome del segretario giudiziario o del giudice collocato in posizione di disponibilità che agisce come mediatore giudiziario, della data del primo incontro informativo e della possibilità di farsi rappresentare nel procedimento. (5) Le norme sull'incompatibilità si applicano congiuntamente alle norme previste dalla legge speciale sulla ricusazione dei giudici. Nel procedimento di mediazione, non può agire come mediatore il giudice che sia investito del procedimento giudiziario contenzioso o non contenzioso relativo al medesimo procedimento di mediazione. (6) L'art. 38 della presente legge si applica con la particolarità che i documenti formatisi nel corso della mediazione giudiziaria sono conservati dal tribunale, che provvede al rilascio delle copie.

CAPO IV/B — IL PROCEDIMENTO DI MEDIAZIONE OBBLIGATORIA

Obbligo di ricorso al procedimento di mediazione

Art. 38/C (1) Qualora il tribunale o l'autorità, agendo nell'esercizio delle competenze ad essi attribuite dalla legge, obblighino le parti in lite a ricorrere al procedimento di mediazione, le disposizioni della presente legge si applicano con le deroghe previste nel presente Capo (di seguito: procedimento di mediazione obbligatoria). (2) Nel procedimento di mediazione obbligatoria, il tribunale ovvero l'autorità obbliga le parti a cooperare con almeno un mediatore al fine di comporre — in tutto o in parte — la propria controversia mediante accordo; nell'ambito di tale obbligo di cooperazione, le parti sono tenute a: a) rivolgersi congiuntamente a un mediatore (incarico o istanza); e b) partecipare al primo incontro di mediazione.

Art. 38/D (1) Il compenso per il primo incontro di mediazione non può eccedere il prodotto tra la tariffa oraria unica stabilita, per l'assistente legale, dalla legge sul bilancio centrale dello Stato, e il numero delle parti comparse. (2) Come compenso per il procedimento di mediazione può essere stabilita una tariffa oraria, che non può eccedere il prodotto tra la tariffa oraria stabilita, per l'assistente legale, dalla legge sul bilancio centrale dello Stato, e il numero delle parti.

Norme particolari relative alle parti

Art. 38/E (1) Le parti sono tenute a promuovere congiuntamente, mediante incarico, istanza o secondo le modalità previste dalla normativa, l'intervento del mediatore entro 15 giorni dalla comunicazione della decisione che impone l'obbligo. (2) L'incarico al mediatore, ovvero l'istanza per il procedimento di mediazione giudiziaria, deve contenere anche copia della decisione del tribunale o dell'autorità che impone l'obbligo di ricorso al procedimento di mediazione.

Art. 38/F (1) In assenza di diversa disposizione di legge, la parte tenuta a ricorrere al procedimento di mediazione comprova l'adempimento di tale obbligo mediante presentazione, al tribunale o all'autorità, dell'attestazione di cui all'art. 38/H, comma 2. (2) La parte dell'accordo raggiunto nel procedimento di mediazione obbligatoria che non sia oggetto del procedimento giudiziario o amministrativo può essere redatta anche separatamente per iscritto.

Norme particolari relative al mediatore

Art. 38/G (1) Il mediatore è tenuto ad accettare l'incarico per lo svolgimento del procedimento di mediazione obbligatoria — salvo che sussista una causa di incompatibilità o che l'oggetto della controversia non rientri nel proprio settore di specializzazione ai sensi dell'art. 6, comma 1, lett. g) — qualora abbia reso al Ministro apposita dichiarazione di adesione. (2) Il mediatore può rendere la dichiarazione di adesione — non prima che contestualmente alla segnalazione ai fini dell'iscrizione nel registro — in qualsiasi momento. Tale dichiarazione è revocabile; la revoca non ha effetto sulla vicenda per la quale l'incarico sia già stato conferito prima della cancellazione dal registro del fatto del rilascio della dichiarazione.

Art. 38/H (1) Il mediatore fissa la data del primo incontro di mediazione, previo accordo con le parti, in modo tale che le parti possano adempiere all'obbligo imposto. Qualora la normativa stabilisca un termine per la comprova del ricorso al procedimento di mediazione obbligatoria, la data del primo incontro di mediazione proposta dal mediatore deve precedere la scadenza di tale termine di almeno 15 giorni. (2) Il mediatore rilascia attestazione scritta: a) alle parti, del fatto che il procedimento di mediazione è già stato avviato ma non è ancora concluso; b) alle parti, del fatto che esse hanno partecipato al primo incontro di mediazione; oppure c) alla parte, del fatto che essa abbia segnalato al mediatore il proprio obbligo di ricorrere al procedimento di mediazione, ma la causa del mancato verificarsi di quanto previsto dall'art. 38/C, comma 2, non sia dipesa dalla mancanza di cooperazione di tale parte con il mediatore.

CAPO V — DISPOSIZIONI FINALI

Entrata in vigore e disposizioni transitorie

Art. 39 La presente legge entra in vigore il 90° giorno successivo alla sua promulgazione.

Art. 39/A (1) La persona fisica iscritta nel registro anteriormente al 1° gennaio 2010 è tenuta a comprovare al Ministro il completamento della formazione professionale per mediatori entro e non oltre il 31 dicembre 2013. In mancanza, la persona fisica deve essere cancellata dal registro. (2) Per chi abbia comprovato il completamento della formazione professionale per mediatori ai sensi del comma 1, il primo periodo di aggiornamento professionale decorre dal 1° gennaio 2014; qualora, tra il completamento della formazione professionale e il 1° gennaio 2014, abbia partecipato ad attività di aggiornamento, tale partecipazione è computata ai fini dell'adempimento dell'obbligo di aggiornamento.

Art. 39/B Le disposizioni della presente legge introdotte dalla legge n. L del 2017 sulla modifica di determinate leggi in relazione all'entrata in vigore della legge sul procedimento amministrativo generale e della legge sul processo amministrativo (di seguito: legge di modifica Ákr.-Kp.) si applicano ai procedimenti avviati successivamente all'entrata in vigore di tale legge di modifica, nonché ai procedimenti ripetuti.

Deleghe normative

Art. 40 Il Ministro è delegato a stabilire con decreto: a) le norme relative al rilascio del tesserino identificativo di mediatore, nonché gli elementi di contenuto e i requisiti formali del tesserino; c) di concerto con il Ministro competente in materia di politica fiscale, l'importo della tassa amministrativa dovuta per lo svolgimento del procedimento di iscrizione nel registro e le relative modalità di pagamento; d) i corsi riconosciuti come formazione professionale per mediatori e come adempimento dell'obbligo di aggiornamento professionale, le norme relative alla comprova del completamento della formazione professionale per mediatori e dell'adempimento dell'obbligo di aggiornamento professionale, nonché i casi di esenzione dall'obbligo di aggiornamento professionale e le relative norme di comprova; e) sentito il parere del Presidente dell'OBH, l'ordinamento amministrativo della mediazione giudiziaria.

Art. 40/A Il Governo è delegato a stabilire con decreto le norme di dettaglio relative alla tenuta del registro, alla presentazione della segnalazione ai fini dell'iscrizione nel registro e al trattamento dei dati contenuti nel registro.

Art. 41 Il Presidente dell'OBH stabilisce con regolamento le norme di dettaglio relative alla mediazione giudiziaria.

Disposizioni di recepimento della normativa dell'Unione europea

Art. 41/A La presente legge dà attuazione alla direttiva 2006/123/CE del Parlamento europeo e del Consiglio, del 12 dicembre 2006, relativa ai servizi nel mercato interno.

Art. 42 La presente legge stabilisce le disposizioni necessarie all'attuazione del regolamento (CE) n. 223/2009 del Parlamento europeo e del Consiglio, dell'11 marzo 2009, relativo alle statistiche europee e che abroga il regolamento (CE, Euratom) n. 1101/2008 relativo alla trasmissione all'Istituto statistico delle Comunità europee di dati statistici protetti dal segreto, il regolamento (CE) n. 322/97 del Consiglio relativo alle statistiche comunitarie e la decisione 89/382/CEE, Euratom del Consiglio che istituisce un comitato del programma statistico delle Comunità europee.

(Gli artt. 43–44 non sono più in vigore.)

---

IMPORTANT NOTICE — UNOFFICIAL TRANSLATION. This is an unofficial English translation prepared for information purposes only. It has not been certified by any Hungarian or other authority, has no legal value, and may not be relied upon in judicial, administrative, or contractual proceedings. Only the official Hungarian-language text, as published and consolidated by the National Legislative Database (Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu), is authoritative. In the event of any discrepancy between this translation and the Hungarian text, the Hungarian text shall prevail.

Act LV of 2002 on Mediation Activity

The Parliament of Hungary (Országgyűlés), in order to promote the out-of-court settlement of civil disputes, enacts the following Act:

CHAPTER I — GENERAL PROVISIONS

Purpose of the Act

Section 1 (1) The purpose of this Act is to promote the settlement of civil and administrative legal disputes arising in connection with the personal and property rights of natural persons and other persons, in which the parties' right of disposition is not restricted by law. (2) This Act does not apply to other mediation or conciliation procedures regulated by separate legislation, nor to mediation conducted in the course of arbitration proceedings, unless the separate legislation, or a decree issued under authorisation thereof, provides otherwise. (3) A mediation procedure under this Act shall not be available in guardianship proceedings under the Code of Civil Procedure, in proceedings on parentage, in proceedings relating to parental responsibility — except proceedings brought to settle the exercise of parental responsibility — in proceedings for the dissolution of adoption, in proceedings for the enforcement of individual personality rights — except proceedings for the enforcement of a personality right connected with belonging to a community — in proceedings for the alteration of a notary's decision in possessory protection matters, or in enforcement proceedings. In matrimonial proceedings, a court decision is required for the establishment of the invalidity, validity, existence or non-existence of a marriage, and for the dissolution of a marriage. (4) In matters falling within the notary's competence for the dissolution of a registered partnership, a notary's decision is required for the dissolution of the registered partnership.

Concept of Mediation

Section 2 Mediation is, under this Act, a special dispute-prevention procedure, or a conciliatory, conflict-management, dispute-resolution procedure facilitating the conclusion of a judicial or administrative proceeding, the purpose of which — in accordance with Section 1(1) — is to facilitate, on the basis of the mutual agreement of the parties interested in the dispute and with the involvement of a third person not involved in the dispute (hereinafter: the mediator), the creation of a written agreement containing the resolution of the dispute between the parties.

Task of the Mediator

Section 3 It is the task of the mediator to contribute, impartially, conscientiously and to the best of his or her knowledge, during the mediation, to the creation of an agreement concluding the dispute between the parties.

CHAPTER II — OPERATION OF THE MEDIATOR

Keeping of the Register of Mediators and Conditions for Becoming a Mediator

Section 4 (1) The minister responsible for justice (hereinafter: the Minister) shall keep a register of mediators (hereinafter: the Register) concerning mediators and the legal persons or business associations without legal personality employing mediators (hereinafter: legal persons).

Section 5 (1) On the basis of a notification made under the Act on the General Rules for the Commencement and Pursuit of Service Activities, the Register shall include a natural person — not subject to guardianship affecting legal capacity or to supported decision-making — who: (a) holds a higher education degree and has at least five years of verified professional experience linked to that degree, counted from its acquisition; (b) has completed the professional mediator training specified by ministerial decree; (c) has no criminal record and is not subject to an occupational disqualification excluding the pursuit of mediation activity. (2) On the basis of the same notification, the Register shall include a legal person which: (a) has mediation activity indicated in its constitutive document; and (b) has a member entitled to pursue mediation activity, or employs such a person under an employment relationship or another legal relationship for the performance of work (hereinafter jointly: employee), and whose mediation activity is not suspended. (3) The notifying party shall pay a fee for entry in the Register. (4) The natural person shall certify, in the manner laid down by legislation, that he or she has acquired, through completion of the professional mediator training, the theoretical and practical knowledge necessary for mediation activity. (5) In the case of removal ordered following an investigation, the natural person and the legal person may not be re-entered in the Register for five years from the date on which the decision on removal becomes final. (6) Where a natural person must be removed from the Register for failure to comply with the continuing-training obligation, he or she may not be re-entered in the Register until the outstanding continuing-training obligation has been fulfilled.

Section 5/A Personal data obtained during supervision shall be processed by the Minister for the duration of the official supervision or, in proceedings for removal from the Register, until the final or legally binding conclusion of the proceedings.

Section 5/B In addition to the persons and organisations listed in Section 4, mediation activity may also be carried out, as specified in this Act, by a court secretary, a judge, or a judge placed on standby status (hereinafter: judicial mediation).

The Register

Section 6 (1) The Register shall contain, in respect of the natural person: (a) family and given name, and name at birth; (b) place and date of birth, mother's name; (c) the number and date of the diploma, degree, or professional examination certificate evidencing higher education and other specialised qualifications, any scientific degree held, the duration of professional experience, and the number and date of the document evidencing completion of professional mediator training (continuing professional training); (d) date of entry in the Register and the number of the decision; (e) date of commencement, suspension and termination of mediation activity; (f) the foreign language indicated by the mediator in which he or she offers to conduct mediation; (g) the field of specialisation indicated in the notification; (h) the address (postal address), telephone number and e-mail address of the office; (i) the address indicated of the legal person on whose behalf, as its employee, mediation activity is pursued, or the address of the place indicated for pursuing mediation activity, where it differs from the registered office of the legal person; (j) notices relating to mediation activity, marked "notices"; (k) residential address (postal address), telephone number and e-mail address; (m) membership of professional bodies, with precise indication of the body; (n) the number of the mediator's identity card; and (o) the fact of having made the declaration of submission under Section 38/G. (2) The Register shall further contain, in respect of the legal person: (a) its name; (b) its registered office, telephone number and e-mail address; (c) the name of the court or other authority maintaining its records (hereinafter jointly: the authority), and its registration number and tax number; (d) the data listed in paragraph (1) concerning its employee referred to in Section 5(3)(b); (e) the address of the place indicated for pursuing mediation activity, where it differs from the registered office; (f) the date of entry in the Register and the number of the decision; and (g) notices relating to its mediation activity, marked "notices". (2a) The Register under paragraphs (1) and (2) — with the exception of the data referred to in paragraph (1)(a)–(c), (h), (i), (k) and (m), and paragraph (2)(a)–(c) — shall qualify as an authentic public register. (3) The data in the Register — with the exception of those referred to in Section 6(1)(b) and (k) — are public and shall be published by the Minister on the internet. (5) The data processed in the Register shall be transferred to the Central Statistical Office — in accordance with Section 28 of Act CLV of 2016 on Official Statistics (hereinafter: the Statistics Act), on the basis of prior verification of the statistical purpose and to the extent necessary for that purpose — free of charge and in a manner suitable for individual identification for statistical purposes, and may be used by the Central Statistical Office for statistical purposes. The scope of the data transferred and the detailed rules of transfer shall be laid down in the cooperation agreement referred to in Section 28 of the Statistics Act.

Section 7 (2) Mediation activity on behalf of a legal person may be carried out only by its employee who is entered in the Register. (3) In the exercise of this activity, the member or executive officer of the legal person may not instruct its employee entitled to pursue mediation activity. (4) A precondition for the validity of a legal person's declaration of submission under Section 38/G is that a natural-person mediator acting on behalf of the legal person has made such a declaration and has not withdrawn it.

Notification for Entry in the Register

Section 8 (1) The notification for entry in the Register shall be submitted to the Minister in one copy, by completing the form prescribed for that purpose. (2) The notification shall contain the data listed in Section 6(1) and (2) — with the exception of those referred to in Section 6(1)(d), (e) and (n), and Section 6(2)(f). Documents proving the matters referred to in Section 6(1)(c), (f) and (m) shall be attached to the notification.

Section 9 In proceedings initiated ex officio, the Minister shall, following the mediator's entry in the Register, issue the mediator with a photo identity card serving as proof of mediator status. The Minister shall hand over the identity card issued to the mediator against acknowledgement of receipt, or shall send it to the mediator by post as an official document.

Suspension of Mediation Activity

Section 10 (1) A natural person may suspend his or her mediation activity. (2) The natural person shall notify the fact of suspension thirty days before the suspension begins, in order for it to be recorded in the Register. (3) A natural person may request suspension only if he or she is not taking part in a pending mediation procedure. (4) The Minister shall record in the Register, on the basis of the natural person's notification, the fact that the suspension has ended.

Removal from the Register

Section 11 (1) A natural person shall be removed from the Register where: (a) the conditions set out in Section 5(1) have ceased to be met after entry in the Register, or it is subsequently established that they were not met even at the time of entry; (b) he or she becomes permanently unable to perform mediator duties; (c) the Minister has ordered removal on the basis of an investigation; (d) he or she fails to comply with the continuing-training obligation; (e) five years have elapsed since the commencement of the suspension of his or her mediation activity without notification of the end of the suspension; (f) the natural person so requests — subject to the exceptions under paragraph (3) —; or (g) he or she has died. (2) A legal person shall be removed from the Register where: (a) the authority or the court removes it from its records; (b) it no longer satisfies the requirements of Section 5(2); (c) the mediation activity of all its employees entitled to pursue mediation activity is suspended; (d) the Minister has ordered removal on the basis of an investigation; (e) — subject to the exceptions under paragraph (3) — the legal person so requests. (3) A natural person and a legal person may request removal from the Register only if they are not taking part in a pending mediation procedure. A natural person and a legal person may not request removal from the Register while an investigation is pending against them, or, for a natural person, while ex officio proceedings are pending to establish failure to comply with the continuing-training obligation. (4) In the cases referred to in paragraph (1)(c) and paragraph (2)(d), the administrative sanction of a warning may not be applied. (5) The Minister may process the data recorded, pursuant to legislation, in respect of a person removed from the Register as at the date of removal, for the purposes of verifying the conditions under this Act for re-entry in the Register, performing the Minister's official duties, and facilitating the judicial-administration duties of authorities by supplying data, and may transfer such data only to another body or person entitled to process it. The Minister shall arrange for the deletion of the data processed in respect of a person removed from the Register ten years after the date of removal from the Register.

Section 12 (1) A natural person and a legal person shall, within 8 days of receiving the decision on ex officio removal from the Register, terminate any pending mediation procedure and settle accounts with the parties. (2) In the decision on removal from the Register, the Minister shall revoke the natural person's mediator identity card, which the natural person shall return within eight days of notification of the decision.

Obligation of the Mediator to Participate in Continuing Training, to Notify Changes in Data, to Keep Records, and to Supply Data

Section 12/A (1) In order to ensure an appropriate professional standard of mediation activity — with a view to continuously maintaining and developing the knowledge and skills acquired — a natural person is subject to an obligation to participate in continuing training. The Minister may, by decree, grant exemption from this obligation where the mediator regularly carries out mediation activity in a specified legal relationship, or participates as an instructor, for a specified number of hours, in professional mediator training. (2) Continuing training takes place in successive five-year training periods. The first training period begins on the day of entry in the Register of the person subject to the obligation. (3) The person subject to the obligation shall attend one of the courses recognised by ministerial decree as fulfilling the continuing-training obligation, and shall certify its completion to the Minister.

Section 13 (1) A natural person and a legal person shall notify the Minister, within 15 days of the change, of any changes in the data recorded about them in the Register. (2) As regards data that are authentically contained in another register, notification of a change may also be effected by having the body maintaining the authentic register — except in respect of the personal-data and address register — notify the Minister of the change within the time limit set out in paragraph (1), if the mediator so requests.

Section 14 (1) The mediator (in the case of a mediator acting on behalf of a legal person, the legal person) shall keep an annual record, continuously and sequentially numbered, of the mediation procedures conducted. (2) The record shall contain: (a) the date on which the mediation procedure was initiated; (b) the name (designation) and residential address (registered office) of the parties, and the nature of the dispute; (c) where the mediation procedure was successful, the date of signing the agreement, and where it was unsuccessful, the date of termination of the mediation procedure; (d) an indication of whether legal representation (an authorised representative) participated in the procedure and, if so, the representative's name and contact address; and (e) the amount of the fee and costs charged in the procedure.

Section 15 The mediator (in the case of a mediator acting on behalf of a legal person, the legal person) shall, by 31 January of the year following each calendar year, report to the Minister on the number of mediation procedures conducted in that year, the number of agreements reached in those procedures, the number of procedures that ended without result (stating the reason), and the nature of the disputes.

Section 16 Where the Minister, in the course of an ex officio investigation, establishes deficiencies relating to the notification of changes in data, the keeping of records, or compliance with the data-supply obligation, the Minister shall call upon the person concerned to remedy the deficiencies within a period of thirty days.

CHAPTER III — SUPERVISION OF MEDIATOR ACTIVITY

Conduct of the Investigation

Section 17 (1) The Minister shall be entitled, of his or her own motion or on the basis of a report by persons involved in the mediation procedure (the parties, the expert, another third person heard in the mediation procedure), to conduct regular or ad hoc supervision, by way of investigation, of the mediation-related activity of the natural person and the legal person entered in the Register (in this Chapter hereinafter: the mediator). (2) Where an investigation is initiated on the basis of a report, the Minister shall, together with the notice, transmit a copy of the document containing the report, and shall call upon the mediator to submit an explanatory statement within a period of fifteen days. This period may be extended, on request, once, by a further fifteen days. (3) Failure to submit the explanatory statement shall not prevent the proceedings from being conducted.

Section 18 (1) The investigation shall be conducted by a person designated by the Minister (hereinafter: the investigating commissioner), who shall establish the facts and prepare the case for decision. (2) The following persons may not act as investigating commissioner: (a) a person who could not have acted as mediator either [Section 25(1)]; (b) a person who is an employee or executive of the legal person employing the mediator subject to the proceedings, or where the legal person employing that person is in a relationship of controlling influence with the legal person employing the mediator or with either of the parties concerned; and (c) a person who is a relative, within the meaning of the Civil Code (hereinafter: the Ptk.), of the mediator subject to the proceedings (in the case of a legal person, of the member, employee, or executive acting on its behalf).

Section 19 (1) In proceedings initiated on the basis of a report, the mediator (in the case of a legal person, its employee who acted as mediator on its behalf) and, where necessary, the executive of the legal person, shall be personally heard during the investigation. In proceedings initiated ex officio, the possibility of a personal hearing shall be ensured at the mediator's request. (2) The investigating commissioner shall draw up minutes of the personal hearing. (4) Where the mediator does not attend the personal hearing and does not justify his or her absence, the investigating commissioner shall continue the proceedings. Where the mediator justifies his or her absence, the investigating commissioner shall set a new date and shall notify the mediator thereof in writing. Where the mediator does not attend the repeated personal hearing — irrespective of whether the absence was justified — the investigating commissioner shall continue the proceedings.

Section 20 (2) Where no breach of obligation is established in the investigation, the Minister shall terminate the proceedings. (3) Where it is established in the investigation that the mediator has breached, or failed to comply with, obligations laid down in this Act or arising from the Act on the General Rules for the Commencement and Pursuit of Service Activities, the Minister shall order the mediator to comply with the statutory provisions. (4) Where the mediator repeatedly or seriously breaches such obligations, or fails to comply with them despite having been so ordered, the Minister shall remove the mediator from the Register. (5) Where the mediator participates in dispute resolution not regulated by legislation, the obligations laid down in this Act shall apply to that mediator mutatis mutandis, and an investigation may be conducted in respect of him or her. (6) The investigation shall not extend to matters for which judicial or other official proceedings are available.

Section 21 Where the Minister, by decision, removes a legal person from the Register, the Minister shall inform any natural person not concerned by the investigation who pursues mediation activity as an employee of that legal person that, following the legal person's removal, he or she may continue to be entered in the Register and to pursue mediation activity only if, within 30 days, he or she notifies the Minister that: (a) he or she intends to continue his or her activity, and where or as a member/employee of which organisation; or (b) he or she intends to continue as a natural person; or (c) he or she requests suspension of the activity.

(Section 22 has been repealed.)

CHAPTER IV — THE MEDIATION PROCEDURE

Engagement of the Mediator

Section 23 (1) By mutual agreement, the parties may initiate, in writing or by e-mail, the engagement, as mediator, of the natural or legal person chosen by them. Where only one party initiates the conduct of the procedure, the mediator may assist in getting the other parties to join the initiative; no consideration may be charged for such assistance. Where the need arises, the parties may simultaneously initiate the engagement of several natural or legal persons. (2) The legal person shall notify its employee acting as mediator in the case of the engagement. (3) The engagement shall contain: (a) the name (designation), residence or registered office, and place of stay of the parties; (b) the name of the natural person, or the designation of the legal person, engaged for the mediation; (c) where a party is (ca) represented by an authorised representative, the name and address of the representative; or (cb) assisted by a supporter, the name and address of the supporter; (d) the subject matter of the dispute; and (e) the foreign language the parties wish to use during the procedure. (4) In the engagement, the parties must declare that, by mutual agreement, they wish to settle the dispute existing between them within the framework of a mediation procedure.

Section 24 (1) The natural person, or the employee acting on behalf of the legal person — after consulting the legal person's executive — shall, within 8 days of receipt of the request, declare in writing or by e-mail whether he or she accepts the engagement. Where the natural person engaged by the parties, or the employee acting on behalf of the legal person, accepts the engagement, that person shall be entitled to conduct the mediation procedure as mediator. (2) The mediator shall be obliged to decline the engagement in case of incompatibility under Section 25(1), and may decline it in the case of other impediment. (3) Where the mediator is engaged during a period in which he or she has not yet been entered in the Register, and would accept the engagement, the mediator shall, before making the declaration of acceptance, inform the parties in writing that he or she has not yet been entered in the Register, and that, if the Minister, under the Act on the General Rules for the Commencement and Pursuit of Service Activities, prohibits the pursuit of the activity instead of entering him or her in the Register, the procedure conducted by him or her will not produce the legal consequences attached to the mediation procedure.

Incompatibility

Section 25 (1) A mediator may not act where he or she: (a) represents one of the parties, or is a supporter of one of the parties; (b) is a relative, within the meaning of the Ptk., of either party; (c) the legal person employing him or her is in a relationship of controlling influence with either party; (d) is in an employment relationship, another legal relationship for the performance of work, or a membership relationship, with either party; (e) otherwise has an interest in, or is biased in, the matter. (2) The mediator shall inform the parties of the fact that he or she represented either party within the five years preceding the engagement, or was, within the five years preceding the engagement, in an employment relationship, another legal relationship for the performance of work, or a membership relationship, with either party. If, on the basis of this information, the parties do not agree otherwise, the mediator may not act in the matter. (3) In the absence of an agreement to the contrary between the parties, a person who took part in the mediation procedure as mediator, as representative of the parties, or as expert, as well as a mediator whose activity is suspended, may not act, in the dispute that was the subject of the mediation procedure, or in a contract or other legal relationship underlying or connected with it: (a) as arbitrator; (b) as representative of either party; or (c) as expert.

Obligation of Confidentiality

Section 26 (1) The mediator shall — unless the law provides otherwise — be bound by an obligation of confidentiality in respect of all facts and data of which he or she becomes aware in connection with his or her mediation activity. (2) The mediator's obligation of confidentiality shall continue after the termination of his or her mediation activity.

Remuneration of the Mediator

Section 27 (1) The mediator shall be entitled to a fee for his or her activity, and may claim reimbursement of the costs incurred and verified, as well as advance payment of the fee and costs. (2) The amount of the fee to be charged in individual cases shall be freely agreed between the natural or legal person and the parties.

Commencement of the Mediation Procedure

Section 28 (1) Where the mediator has accepted the engagement, he or she shall, in the declaration of acceptance addressed to the parties under Section 24(1), invite the parties to the first mediation meeting and inform them of the possibility of representation. (2) The parties may be represented, on the basis of a power of attorney, by an adult with legal capacity or by a legal representative. The parties — and, in the case of a legal person party, the person entitled to represent it — must appear in person and jointly at the first mediation meeting, and when the agreement is concluded and signed, on which occasions the mediator shall, by inspecting an official document suitable for proving personal identity, satisfy himself or herself of the identity of the parties. (3) The mediator shall hold the mediation meeting at the premises indicated in the Register for pursuing mediation activity, or at another place acceptable to the parties.

Section 29 Where either party fails to appear in person at the first mediation meeting, the mediator shall not commence the mediation procedure.

Section 30 (1) At the first mediation meeting, the mediator shall inform the parties of: (a) the principles of mediation and the main stages of the mediation meeting; (b) the process leading to the identification of effective possibilities for agreement; (c) the costs of the procedure; (d) the obligation of confidentiality binding on the mediator and, where an expert is involved in the procedure, on the expert; (e) the possibility for the parties to agree separately on the obligation of confidentiality binding on them; (f) the fact that, as mediator, he or she may — where the nature of the matter so requires — only present the legal materials and technical facts connected with the matter; (g) the matters set out in Section 32(4) and Section 35(3); and (h) the legal effects of an agreement reached in the mediation procedure, the procedures serving its approval as a court settlement, and the possibility of enforcing the claim within the framework of judicial or arbitration proceedings. (2) Where, at the first mediation meeting, the parties still wish the mediation procedure to be conducted, this fact shall be recorded in a written declaration signed by both parties and the mediator. In the declaration, the parties and the mediator shall agree on the manner of advancing and paying the costs and fees arising during the procedure, including cases of withdrawal and termination, and the parties may also agree on the obligation of confidentiality binding on them and on any other matters they consider necessary. (3) In the absence of a separate agreement, a party shall bear his or her own costs incurred in taking part in the procedure (e.g. travel), as well as the costs of any person whose hearing he or she has requested. The mediator's fee and costs, and the expert's fee and costs, shall — in the absence of a different agreement — be borne equally between the parties.

Section 31 (1) The mediation procedure shall commence upon signature of the declaration under Section 30(2). (2) The commencement of the mediation procedure shall interrupt the limitation period, where the mediation procedure ends with an agreement concluded by the parties. Where the mediation procedure is unsuccessful, the limitation period shall be suspended from the commencement of the mediation procedure until its termination.

Conduct of the Mediation Procedure

Section 32 (1) In the mediation procedure, the mediator shall hear the parties in detail, ensuring that the parties receive equal treatment. In doing so, the parties may set out the positions they have formed on the basis of their interests and may also present the documents available to them. (2) At the meetings following the first mediation meeting, the parties must — unless otherwise agreed — also be personally present. (3) Depending on the agreement of the parties, the mediator may conduct the mediation procedure either with the parties jointly present or in the form of separate meetings. (4) The mediator may communicate information received from one party to the other party, so that the other party may, taking this into account, form and present its position, unless, according to the statement of the party providing the information, that information may not be brought to the knowledge of the other party.

Participation of an Expert in the Mediation Procedure

Section 33 (1) The mediator may, with the agreement of the parties, engage an expert. Anyone with adequate expertise in a given matter and on whom the parties agree may act as expert. The rules applicable to the mediator's incompatibility and obligation of confidentiality shall apply, mutatis mutandis, to the expert. (2) The expert shall, within 8 days of receipt of the engagement, notify the mediator in writing of acceptance or refusal of the engagement, and, if accepting, shall also declare that he or she has no interest in, and is not biased in, the matter. (3) The expert shall submit the expert opinion in writing, on the basis of the documents made available, within 30 days of receipt of the engagement. This period may be extended once, with the agreement of the parties. Depending on the agreement of the parties, the expert may also take part in person in the mediation meeting. (4) The expert shall be entitled to an expert fee and reimbursement of costs for his or her activity.

Participation of Other Third Persons in the Mediation Procedure

Section 34 At the request of the parties, the mediator may also hear, in the mediation procedure, other persons having knowledge of the circumstances of the dispute.

Termination of the Mediation Procedure

Section 35 (1) The mediation procedure terminates: (a) on the day the agreement is signed; (b) on the day one party notifies the other party and the mediator that it considers the mediation procedure terminated; (c) on the day the parties jointly declare before the mediator that they request the termination of the mediation procedure; or (d) in the absence of a different agreement between the parties, upon the expiry of four months from the day the declaration under Section 30(2) was signed. (2) The mediator shall draw up in writing, in the language chosen for conducting the mediation procedure, the agreement concluded in the joint presence of the parties, and shall hand over to the parties the document containing the agreement. The agreement shall be signed by the mediator and by the parties, jointly and personally present. Failure to draw up the agreement in writing shall not be cured, as regards the invalidity resulting from disregard of the mandatory formal requirement, by performance — in whole or in part — of the agreement. (3) Where a notary, an attorney, or an in-house counsel registered with the bar chamber took part in the mediation procedure as mediator, he or she may not, on the basis of the written agreement reached in the course of the procedure, draw up an instrument capable of producing legal effect, nor is the mediator entitled, as attorney or in-house counsel, to countersign it. (4) Where a change of name, an incorrect name or figure, a calculation error, or another similar clerical error has occurred in the agreement, the mediator shall correct the agreement within 15 days of receipt of the parties' joint request. (5) The requirement of personal appearance need not be met in the commencement, conduct, and termination of the mediation procedure where the mediation procedure is conducted by videoconference.

Section 36 (1) An agreement reached in the mediation procedure shall not affect the parties' right to enforce their claim relating to the disputed matter within the framework of judicial or arbitration proceedings. (2) Unless the law provides otherwise and unless the parties have agreed otherwise, in judicial or arbitration proceedings commenced following the termination of the mediation procedure, the parties may not rely on: (a) the position or proposal expressed by the other party in the mediation procedure in connection with a possible resolution of the dispute; and (b) an admission or waiver made by the other party in the mediation procedure.

Section 37 (1) Upon termination of the mediation procedure, the mediator shall settle accounts with the parties. (2) The mediator (in the case of a mediator acting on behalf of a legal person, the legal person) shall certify payment (advance payment) of the fee and costs by issuing an invoice, if subject to invoicing obligations, or a receipt, if not.

Section 38 (1) The mediator (in the case of a mediator acting on behalf of a legal person, the legal person) shall keep, for 10 years following termination of the procedure, the declaration certifying commencement of the mediation procedure, the agreement reached, or the record drawn up on a procedure that ended without result (stating the reason). (2) At the parties' expense — upon their request — the mediator may, during the retention period, issue simple copies of the documents.

CHAPTER IV/A — JUDICIAL MEDIATION

The Judicial Mediator

Section 38/A (1) Judicial mediation activity may be carried out by a court secretary, a judge, and a judge placed on standby status, designated by the President of the National Office for the Judiciary (hereinafter: OBH) — following certification of completion of professional mediator training. (2) A person designated under paragraph (1) shall, in his or her activity relating to judicial mediation, use the designation judicial mediator (hereinafter: judicial mediator). (3) Where the parties and the judicial mediator so agree, one or more additional judicial mediators or mediators may also take part in conducting the procedure.

Special Provisions on Judicial Mediation

Section 38/B (1) The rules on the court's territorial jurisdiction and the jurisdiction rules of the Code of Civil Procedure and the Code of Administrative Court Procedure shall not apply to judicial mediation. (2) Sections 4–5/A, 6–21, Section 23(1), (2) and (3)(b), Section 24, Section 27, Section 28(1) and (3), and Section 37 shall not apply to judicial mediation. (3) The parties to contentious or non-contentious court proceedings may submit their joint request for judicial mediation to the court responsible for judicial mediation tasks. (3a) In the case of judicial mediation ordered in administrative court proceedings, the judge's order shall be sent to the regional court (törvényszék) having jurisdiction according to the seat of the court that ordered the mediation, as the court responsible for mediation tasks. (4) The court shall, within 8 days, inform the parties of the name of the court secretary or the judge placed on standby status acting as judicial mediator, of the date of the first informational meeting, and of the possibility of representation in the procedure. (5) The rules on incompatibility shall apply together with the rules laid down in separate legislation on the exclusion of judges. A judge involved in the same contentious or non-contentious court proceedings to which a mediation procedure relates may not act as mediator in that mediation procedure. (6) Section 38 of this Act shall apply, with the modification that documents arising in the course of judicial mediation shall be kept by the court, which shall arrange for the issuing of copies.

CHAPTER IV/B — MANDATORY MEDIATION PROCEDURE

Order to Use a Mediation Procedure

Section 38/C (1) Where a court or authority, acting within powers conferred by law, orders the disputing parties to use a mediation procedure, the provisions of this Act shall apply with the derogations set out in this Chapter (hereinafter: mandatory mediation procedure). (2) In a mandatory mediation procedure, the court or the authority shall order the parties to cooperate with at least one mediator with a view to settling their dispute — in whole or in part — by agreement; within the framework of this cooperation obligation, the parties shall: (a) jointly approach a mediator (engagement or request); and (b) take part in the first mediation meeting.

Section 38/D (1) The fee for the first mediation meeting may not exceed the product of the single hourly rate applicable to legal aid providers, as fixed by the Act on the Central Budget, and the number of parties present. (2) An hourly rate may be set as the fee for the mediation procedure, which may not exceed the product of the hourly rate applicable to legal aid providers, as fixed by the Act on the Central Budget, and the number of parties.

Special Rules Concerning the Parties

Section 38/E (1) The parties shall be obliged to jointly initiate proceedings before the mediator, by engagement, request, or in the manner laid down by legislation, within 15 days of notification of the decision imposing the order. (2) The engagement of the mediator, or the request for judicial mediation, shall also contain a copy of the decision of the court or authority ordering the use of a mediation procedure.

Section 38/F (1) In the absence of a different statutory provision, a party ordered to use a mediation procedure shall certify compliance with this obligation by submitting to the court or authority the certificate referred to in Section 38/H(2). (2) The part of an agreement reached in a mandatory mediation procedure that is not the subject of the judicial or administrative proceedings may also be set out separately in writing.

Special Rules Concerning the Mediator

Section 38/G (1) The mediator shall be obliged to accept an engagement for conducting a mandatory mediation procedure — unless there is a ground for incompatibility or the subject matter of the dispute does not fall within his or her field of specialisation under Section 6(1)(g) — where he or she has made a declaration of submission to that effect to the Minister. (2) The mediator may make the declaration of submission — at the earliest simultaneously with the notification for entry in the Register — at any time. This declaration may be withdrawn; the withdrawal shall not affect a matter in which the engagement was already made before the removal from the Register of the fact that the declaration had been made.

Section 38/H (1) The mediator shall set the date of the first mediation meeting, in consultation with the parties, so as to enable the parties to comply with the order. Where legislation sets a deadline for certifying use of the mandatory mediation procedure, the date of the first mediation meeting proposed by the mediator must precede the expiry of that deadline by at least 15 days. (2) The mediator shall issue a written certificate: (a) to the parties, stating that the mediation procedure has already commenced but has not yet ended; (b) to the parties, stating that they took part in the first mediation meeting; or (c) to a party, stating that the party notified the mediator of its obligation to use the mediation procedure, but that the reason for the matters referred to in Section 38/C(2) not occurring was not that party's lack of cooperation with the mediator.

CHAPTER V — CLOSING PROVISIONS

Entry into Force and Transitional Provisions

Section 39 This Act shall enter into force on the 90th day following its promulgation.

Section 39/A (1) A natural person entered in the Register before 1 January 2010 shall certify to the Minister completion of professional mediator training by no later than 31 December 2013. Failing this, the natural person shall be removed from the Register. (2) For a person who has certified completion of professional mediator training under paragraph (1), the first continuing-training period shall begin on 1 January 2014; where continuing training was undertaken between completion of the professional training and 1 January 2014, that training shall count towards fulfilment of the continuing-training obligation.

Section 39/B The provisions of this Act as established by Act L of 2017 on the amendment of certain Acts in connection with the entry into force of the Act on the General Rules of Administrative Procedure and the Act on Administrative Court Procedure (hereinafter: the Ákr.-Kp. Amending Act) shall apply to proceedings initiated after the entry into force of the Ákr.-Kp. Amending Act, and to repeated proceedings.

Authorisations

Section 40 The Minister is authorised to establish by decree: (a) the rules on the issuing of the mediator identity card, and its content elements and formal requirements; (c) in agreement with the minister responsible for tax policy, the amount of the administrative service fee payable for conducting the procedure for entry in the Register and the rules for its payment; (d) the courses recognised as professional mediator training and as fulfilment of the continuing-training obligation, the rules relating to certification of completion of professional mediator training and fulfilment of the continuing-training obligation, and the cases of exemption from the continuing-training obligation and the rules for certifying such exemption; (e) after obtaining the opinion of the President of the OBH, the administrative arrangements for judicial mediation.

Section 40/A The Government is authorised to establish by decree the detailed rules on keeping the Register, on submitting the notification for entry in the Register, and on the processing of data contained in the Register.

Section 41 The President of the OBH shall lay down, by regulation, the detailed rules relating to judicial mediation.

Provisions Referring to Requirements of European Union Law

Section 41/A This Act serves to ensure compliance with Directive 2006/123/EC of the European Parliament and of the Council of 12 December 2006 on services in the internal market.

Section 42 This Act lays down the provisions necessary for the implementation of Regulation (EC) No 223/2009 of the European Parliament and of the Council of 11 March 2009 on European statistics and repealing Regulation (EC, Euratom) No 1101/2008 on the transmission of data subject to statistical confidentiality to the Statistical Office of the European Communities, Council Regulation (EC) No 322/97 on Community Statistics, and Council Decision 89/382/EEC, Euratom establishing a Committee on the Statistical Programmes of the European Communities.

(Sections 43–44 have been repealed.)

---

AVIS IMPORTANT — TRADUCTION NON OFFICIELLE. Le présent texte constitue une traduction française non officielle, réalisée à titre purement informatif. Elle n'a été certifiée par aucune autorité hongroise ou autre, elle est dépourvue de valeur juridique et ne saurait être invoquée dans le cadre d'une procédure judiciaire, administrative ou contractuelle. Seul le texte officiel en langue hongroise, tel que publié et consolidé par la Base nationale des textes législatifs (Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu), fait foi. En cas de divergence entre la présente traduction et le texte hongrois, ce dernier prévaut.

Loi n° LV de 2002 relative à l'activité de médiation

L'Assemblée nationale hongroise (Országgyűlés), afin de favoriser le règlement extrajudiciaire des litiges civils, adopte la loi suivante :

CHAPITRE I — DISPOSITIONS GÉNÉRALES

Objet de la loi

Article 1er (1) La présente loi a pour objet de favoriser le règlement des litiges civils et administratifs relatifs aux droits personnels et patrimoniaux des personnes physiques et autres personnes, dans lesquels le pouvoir de disposition des parties n'est pas limité par la loi. (2) La présente loi ne s'applique pas aux autres procédures de médiation ou de conciliation régies par une loi spéciale, ni à la médiation menée dans le cadre d'une procédure arbitrale, sauf disposition contraire de la loi spéciale ou d'un règlement pris en vertu de son habilitation. (3) La procédure de médiation prévue par la présente loi n'est pas ouverte dans les procédures de tutelle prévues par le code de procédure civile, dans les procédures relatives à la filiation, dans les procédures relatives à l'exercice de l'autorité parentale — à l'exception des procédures visant à régler l'exercice de l'autorité parentale —, dans les procédures de dissolution de l'adoption, dans les procédures relatives à l'exercice de droits de la personnalité pris individuellement — à l'exception des procédures relatives au droit de la personnalité lié à l'appartenance à une communauté —, dans les procédures de modification d'une décision du notaire communal en matière de protection possessoire, ni dans les procédures d'exécution. Dans les procédures matrimoniales, une décision judiciaire est requise pour constater la nullité, la validité, l'existence ou l'inexistence du mariage, ainsi que pour prononcer le divorce. (4) Dans les affaires relevant de la compétence du notaire en matière de dissolution du partenariat enregistré, une décision du notaire est requise pour la dissolution du partenariat enregistré.

Notion de médiation

Article 2 La médiation est, au sens de la présente loi, une procédure particulière de prévention des litiges ou de facilitation de la clôture d'une procédure judiciaire ou administrative, de conciliation, de gestion des conflits et de règlement des différends, dont l'objectif — conformément à l'article 1er, paragraphe 1er — est de faciliter, sur la base de l'accord mutuel des parties intéressées au litige et avec le concours d'un tiers non impliqué dans le litige (ci-après : le médiateur), l'établissement d'un accord écrit contenant la solution du différend entre les parties.

Mission du médiateur

Article 3 Le médiateur a pour mission de contribuer, au cours de la médiation, de manière impartiale, consciencieuse et selon ses meilleures compétences, à l'établissement d'un accord mettant fin au différend entre les parties.

CHAPITRE II — FONCTIONNEMENT DU MÉDIATEUR

Tenue du registre des médiateurs et conditions pour devenir médiateur

Article 4 (1) Le ministre chargé de la justice (ci-après : le Ministre) tient un registre des médiateurs (ci-après : le registre), concernant les médiateurs ainsi que les personnes morales ou les sociétés dépourvues de personnalité morale employant des médiateurs (ci-après : les personnes morales).

Article 5 (1) Sur la base d'une déclaration effectuée en vertu de la loi relative aux règles générales applicables au commencement et à la poursuite des activités de service, doit être inscrite au registre la personne physique — non placée sous tutelle affectant la capacité juridique ni sous régime de prise de décision assistée — qui : a) possède un diplôme de l'enseignement supérieur et justifie d'une expérience professionnelle d'au moins cinq ans, liée à ce diplôme, décomptée à partir de son obtention ; b) a suivi la formation professionnelle de médiateur déterminée par arrêté ministériel ; c) n'a pas d'antécédents judiciaires et n'est pas frappée d'une interdiction professionnelle excluant l'exercice de l'activité de médiation. (2) Sur la base de la même déclaration, doit être inscrite au registre la personne morale qui : a) mentionne l'activité de médiation dans son acte constitutif, et b) compte parmi ses membres une personne habilitée à exercer l'activité de médiation, ou emploie, dans le cadre d'une relation de travail ou d'une autre relation juridique ayant pour objet une prestation de travail, une telle personne (ci-après conjointement : le salarié), dont l'activité de médiation n'est pas suspendue. (3) Le déclarant est tenu de s'acquitter d'une redevance pour son inscription au registre. (4) La personne physique est tenue de justifier, selon les modalités fixées par la réglementation, qu'elle a acquis, par l'accomplissement de la formation professionnelle de médiateur, les connaissances théoriques et pratiques nécessaires à l'exercice de l'activité de médiation. (5) En cas de radiation prononcée à l'issue d'un contrôle, la personne physique et la personne morale ne peuvent être réinscrites au registre avant l'expiration d'un délai de cinq ans à compter de la date à laquelle la décision de radiation est devenue définitive. (6) Lorsque la personne physique doit être radiée du registre pour manquement à son obligation de formation continue, elle ne peut être réinscrite tant qu'elle n'a pas satisfait à l'obligation de formation continue restée en souffrance.

Article 5/A Les données à caractère personnel recueillies au cours du contrôle sont traitées par le Ministre pendant la durée du contrôle administratif ou, dans la procédure tendant à la radiation du registre, jusqu'à la clôture définitive ou passée en force de chose jugée de la procédure.

Article 5/B Outre les personnes et organismes énumérés à l'article 4, l'activité de médiation peut également être exercée, dans les conditions prévues par la présente loi, par un greffier de tribunal, un juge ou un juge placé en position de disponibilité (ci-après : médiation judiciaire).

Le registre

Article 6 (1) Le registre contient, pour la personne physique : a) le nom de famille et le prénom, ainsi que le nom de naissance ; b) le lieu et la date de naissance, le nom de la mère ; c) le numéro et la date du diplôme d'enseignement supérieur et d'autres qualifications spécialisées attestant sa formation, de l'examen professionnel correspondant, le titre scientifique éventuel, la durée de l'expérience professionnelle, ainsi que le numéro et la date du document attestant l'accomplissement de la formation professionnelle (formation continue) de médiateur ; d) la date d'inscription au registre et le numéro de la décision ; e) la date de début, de suspension et de cessation de son activité de médiation ; f) la langue étrangère qu'il indique et dans laquelle il propose la médiation ; g) le domaine de spécialisation qu'il a indiqué dans sa déclaration ; h) l'adresse (adresse postale), le numéro de téléphone et l'adresse électronique de son cabinet ; i) l'adresse indiquée de la personne morale pour le compte de laquelle, en qualité de salarié, il exerce l'activité de médiation, ou l'adresse du lieu indiqué pour l'exercice de l'activité de médiation, si elle diffère du siège de la personne morale ; j) les communications relatives à son activité de médiation, sous la mention « communications » ; k) son adresse de résidence (adresse postale), son numéro de téléphone et son adresse électronique ; m) son appartenance à des organismes professionnels, avec indication précise de l'organisme ; n) le numéro de sa carte d'identité de médiateur ; et o) le fait d'avoir fait la déclaration de soumission visée à l'article 38/G. (2) Le registre contient en outre, pour la personne morale : a) sa dénomination ; b) son siège, son numéro de téléphone, son adresse électronique ; c) la dénomination de la juridiction ou de toute autre autorité tenant son registre (ci-après conjointement : l'autorité), ainsi que son numéro d'immatriculation et son numéro fiscal ; d) les données visées au paragraphe 1er concernant son salarié mentionné à l'article 5, paragraphe 3, point b) ; e) l'adresse du lieu indiqué pour l'exercice de l'activité de médiation, si elle diffère du siège ; f) la date d'inscription au registre et le numéro de la décision ; et g) les communications relatives à son activité de médiation, sous la mention « communications ». (2a) Le registre visé aux paragraphes 1er et 2 — à l'exception des données visées au paragraphe 1er, points a) à c), h), i), k) et m), ainsi qu'au paragraphe 2, points a) à c) — constitue un registre public officiel faisant foi. (3) Les données du registre — à l'exception de celles visées à l'article 6, paragraphe 1er, points b) et k) — sont publiques et sont publiées par le Ministre sur internet. (5) Les données traitées dans le registre doivent être transmises à l'Office central de statistique — conformément à l'article 28 de la loi n° CLV de 2016 relative à la statistique officielle (ci-après : la loi sur la statistique), sur la base de la justification préalable de la finalité statistique et dans la mesure nécessaire à celle-ci — gratuitement et sous une forme permettant l'identification individuelle à des fins statistiques, et peuvent être utilisées par l'Office central de statistique à des fins statistiques. Le champ des données transmises et les modalités détaillées de la transmission sont fixés dans l'accord de coopération visé à l'article 28 de la loi sur la statistique.

Article 7 (2) L'activité de médiation pour le compte d'une personne morale ne peut être exercée que par son salarié inscrit au registre. (3) Dans l'exercice de cette activité, le membre ou le dirigeant de la personne morale ne peut donner d'instructions au salarié habilité à exercer l'activité de médiation. (4) La validité de la déclaration de soumission faite par une personne morale au titre de l'article 38/G est subordonnée à la condition qu'il existe, agissant pour le compte de la personne morale, un médiateur personne physique ayant fait une telle déclaration et ne l'ayant pas retirée.

Déclaration aux fins d'inscription au registre

Article 8 (1) La déclaration aux fins d'inscription au registre doit être présentée au Ministre en un exemplaire, au moyen du formulaire prévu à cet effet. (2) La déclaration doit contenir les données énumérées à l'article 6, paragraphes 1er et 2 — à l'exception de celles visées à l'article 6, paragraphe 1er, points d), e) et n), ainsi qu'à l'article 6, paragraphe 2, point f). Doivent être joints à la déclaration les documents propres à justifier les éléments visés à l'article 6, paragraphe 1er, points c), f) et m).

Article 9 Le Ministre délivre au médiateur, dans le cadre d'une procédure engagée d'office, à la suite de son inscription au registre, une carte d'identité de médiateur avec photographie, propre à justifier sa qualité. Le Ministre remet au médiateur la carte délivrée contre accusé de réception, ou la lui adresse par voie postale, en tant qu'acte officiel.

Suspension de l'activité de médiation

Article 10 (1) La personne physique peut suspendre son activité de médiation. (2) La personne physique est tenue de déclarer le fait de la suspension trente jours avant le début de celle-ci, afin qu'elle soit mentionnée au registre. (3) La personne physique ne peut demander la suspension que si elle ne participe pas à une procédure de médiation en cours. (4) Le Ministre mentionne au registre la fin de la suspension, sur la base de la déclaration de la personne physique.

Radiation du registre

Article 11 (1) La personne physique doit être radiée du registre lorsque : a) les conditions énoncées à l'article 5, paragraphe 1er, ont cessé d'être remplies après son inscription au registre, ou qu'il est ultérieurement établi qu'elles n'étaient pas remplies dès l'inscription ; b) elle devient durablement incapable d'exercer ses fonctions de médiateur ; c) le Ministre a ordonné la radiation à la suite d'un contrôle ; d) elle ne satisfait pas à son obligation de formation continue ; e) un délai de cinq ans s'est écoulé depuis le début de la suspension de son activité de médiation sans qu'elle ait déclaré la fin de cette suspension ; f) la personne physique le demande — sous réserve des exceptions prévues au paragraphe 3 —, ou g) elle est décédée. (2) La personne morale doit être radiée du registre lorsque : a) l'autorité ou la juridiction la radie de son registre ; b) elle ne satisfait plus aux exigences de l'article 5, paragraphe 2 ; c) l'activité de médiation de tous ses salariés habilités à exercer l'activité de médiation est suspendue ; d) le Ministre a ordonné la radiation à la suite d'un contrôle ; e) — sous réserve des exceptions prévues au paragraphe 3 — la personne morale le demande. (3) La personne physique et la personne morale ne peuvent demander leur radiation du registre que si elles ne participent pas à une procédure de médiation en cours. La personne physique et la personne morale ne peuvent demander leur radiation du registre tant qu'un contrôle est en cours à leur encontre, ou, pour la personne physique, tant qu'une procédure engagée d'office visant à constater le manquement à l'obligation de formation continue est en cours. (4) Dans les cas visés au paragraphe 1er, point c), et au paragraphe 2, point d), la sanction administrative de l'avertissement ne peut être appliquée. (5) Le Ministre peut traiter les données concernant une personne radiée du registre, telles qu'enregistrées à la date de la radiation en vertu de la réglementation, aux fins de la vérification des conditions prévues par la présente loi pour une nouvelle inscription au registre, de l'exécution de ses missions d'autorité, ainsi que de la facilitation des missions d'administration de la justice des autorités par la fourniture de données, et ne peut les transmettre qu'à un autre organisme ou une autre personne habilités à traiter ces données. Le Ministre procède à l'effacement des données traitées concernant une personne radiée du registre à l'expiration d'un délai de dix ans à compter de la date de la radiation du registre.

Article 12 (1) La personne physique et la personne morale sont tenues, dans un délai de 8 jours à compter de la réception de la décision de radiation d'office du registre, de mettre fin à toute procédure de médiation en cours et de régler leurs comptes avec les parties. (2) Le Ministre, dans la décision de radiation du registre, retire la carte d'identité de médiateur de la personne physique, laquelle est tenue de la restituer dans un délai de huit jours à compter de la notification de la décision.

Obligation du médiateur de participer à la formation continue, de déclarer les changements de données, de tenir des registres et de fournir des données

Article 12/A (1) Afin de garantir un niveau professionnel adéquat de l'activité de médiation — dans le but de maintenir et de développer en permanence les connaissances et les compétences acquises — la personne physique est soumise à une obligation de participation à la formation continue. Le Ministre peut, par arrêté, prévoir une dispense de cette obligation dans le cas où le médiateur exerce régulièrement une activité de médiation dans le cadre d'une relation juridique déterminée, ou participe, en tant que formateur, à la formation professionnelle de médiateur pendant un nombre d'heures déterminé. (2) La formation continue se déroule par périodes quinquennales se succédant de manière continue. La première période de formation continue débute le jour de l'inscription au registre de la personne soumise à cette obligation. (3) La personne soumise à l'obligation de formation continue doit suivre l'une des formations reconnues, par arrêté ministériel, comme satisfaisant à cette obligation, et en justifier l'accomplissement auprès du Ministre.

Article 13 (1) La personne physique et la personne morale sont tenues de déclarer au Ministre, dans un délai de 15 jours à compter du changement, toute modification survenue dans les données les concernant inscrites au registre. (2) S'agissant des données faisant foi dans un autre registre, la déclaration de changement peut également être satisfaite en faisant en sorte que — à l'exception du registre de l'état civil et des adresses — l'organisme tenant ce registre faisant foi informe le Ministre du changement, dans le délai prévu au paragraphe 1er, si le médiateur le lui demande.

Article 14 (1) Le médiateur (s'agissant du médiateur agissant pour le compte d'une personne morale, la personne morale) est tenu de tenir annuellement un registre, numéroté de façon continue, des procédures de médiation menées. (2) Ce registre doit contenir : a) la date d'engagement de la procédure de médiation ; b) le nom (la dénomination) et l'adresse de résidence (le siège) des parties, ainsi que la nature du litige ; c) en cas d'issue positive de la procédure de médiation, la date de signature de l'accord et, en cas d'échec, la date de clôture de la procédure de médiation ; d) l'indication de la participation éventuelle d'un représentant légal (mandataire) à la procédure et, le cas échéant, son nom et son adresse de contact ; et e) le montant des honoraires et des frais facturés dans le cadre de la procédure.

Article 15 Le médiateur (s'agissant du médiateur agissant pour le compte d'une personne morale, la personne morale) est tenu de communiquer chaque année au Ministre, au plus tard le 31 janvier de l'année suivante, des informations relatives au nombre de procédures de médiation menées au cours de l'année considérée, au nombre d'accords conclus dans le cadre de ces procédures, au nombre de procédures closes sans succès (avec indication du motif) et à la nature des litiges.

Article 16 Lorsque le Ministre, dans le cadre d'un contrôle engagé d'office, constate des manquements relatifs à la déclaration des changements de données, à la tenue du registre ou à l'exécution de l'obligation de fourniture de données, il invite la personne concernée à remédier à ces manquements dans un délai de trente jours.

CHAPITRE III — CONTRÔLE DE L'ACTIVITÉ DU MÉDIATEUR

Déroulement du contrôle

Article 17 (1) Le Ministre est habilité à exercer, d'office ou sur signalement des personnes concernées par la procédure de médiation (les parties, l'expert, tout autre tiers entendu dans la procédure de médiation), un contrôle régulier ou ponctuel de l'activité liée à la médiation de la personne physique et de la personne morale inscrites au registre (ci-après, dans le présent chapitre : le médiateur), au moyen d'une enquête. (2) Lorsque l'enquête est engagée sur signalement, le Ministre transmet, avec la notification, une copie du document contenant le signalement, et invite le médiateur à présenter un rapport justificatif dans un délai de quinze jours. Ce délai peut être prorogé, sur demande, une fois, de quinze jours supplémentaires. (3) L'absence de présentation du rapport justificatif ne fait pas obstacle au déroulement de la procédure.

Article 18 (1) Le contrôle est mené par la personne désignée par le Ministre (ci-après : le commissaire enquêteur), qui établit les faits et instruit l'affaire en vue de la décision. (2) Ne peut agir en qualité de commissaire enquêteur : a) la personne qui n'aurait pas non plus pu agir en qualité de médiateur [article 25, paragraphe 1er] ; b) la personne qui est salariée ou dirigeante de la personne morale employant le médiateur soumis à la procédure, ou lorsque la personne morale qui l'emploie entretient une relation d'influence dominante avec la personne morale employant le médiateur ou avec l'une des parties concernées ; ainsi que c) la personne qui est un proche, au sens du Code civil (ci-après : le Ptk.), du médiateur soumis à la procédure (s'agissant d'une personne morale, du membre ou du salarié et dirigeant agissant pour son compte).

Article 19 (1) Dans la procédure engagée sur signalement, le médiateur (s'agissant d'une personne morale, son salarié ayant agi comme médiateur pour son compte) et, le cas échéant, le dirigeant de la personne morale, doivent être entendus personnellement au cours du contrôle. Dans la procédure engagée d'office, la possibilité d'une audition personnelle doit être garantie à la demande du médiateur. (2) Le commissaire enquêteur dresse un procès-verbal de l'audition personnelle. (4) Lorsque le médiateur ne se présente pas à l'audition personnelle et ne justifie pas son absence, le commissaire enquêteur poursuit la procédure. Lorsque le médiateur justifie son absence, le commissaire enquêteur fixe une nouvelle date et en informe le médiateur par écrit. Lorsque le médiateur ne se présente pas à l'audition personnelle réitérée — que son absence ait été justifiée ou non — le commissaire enquêteur poursuit la procédure.

Article 20 (2) Lorsqu'aucun manquement n'est constaté à l'issue du contrôle, le Ministre clôture la procédure. (3) Lorsqu'il est constaté, à l'issue du contrôle, que le médiateur a violé ou n'a pas respecté les obligations prévues par la présente loi ou découlant de la loi relative aux règles générales applicables au commencement et à la poursuite des activités de service, le Ministre met en demeure le médiateur de respecter les dispositions légales. (4) Lorsque le médiateur viole de façon répétée ou grave ces obligations, ou n'y satisfait pas malgré la mise en demeure, le Ministre le radie du registre. (5) Lorsque le médiateur intervient dans un mode de règlement des différends non réglementé par la loi, les obligations prévues par la présente loi lui sont applicables par analogie, et un contrôle peut être mené à son égard. (6) Le contrôle ne s'étend pas aux affaires pour lesquelles une procédure judiciaire ou une autre procédure administrative est ouverte.

Article 21 Lorsque le Ministre, par décision, radie une personne morale du registre, il informe la personne physique non concernée par le contrôle, exerçant une activité de médiation en qualité de salarié de cette personne morale, qu'après la radiation de la personne morale, elle ne peut continuer à figurer au registre et à exercer son activité de médiation que si elle déclare au Ministre, dans un délai de 30 jours : a) le lieu ou l'organisme au sein duquel, en tant que membre ou salarié, elle entend poursuivre son activité, ou b) qu'elle entend la poursuivre en tant que personne physique, ou c) qu'elle demande la suspension de son activité.

(L'article 22 a été abrogé.)

CHAPITRE IV — LA PROCÉDURE DE MÉDIATION

La saisine du médiateur

Article 23 (1) Les parties peuvent, d'un commun accord, engager par écrit ou par courrier électronique la saisine, en qualité de médiateur, de la personne physique ou morale choisie par elles. Si une seule des parties prend l'initiative d'engager la procédure, le médiateur peut contribuer à ce que les autres parties se joignent à cette initiative ; aucune contrepartie ne peut être exigée pour ce concours. Les parties peuvent, si le besoin s'en fait sentir, saisir simultanément plusieurs personnes physiques ou morales. (2) La personne morale informe de la saisine son salarié agissant comme médiateur dans l'affaire. (3) La saisine doit contenir : a) les noms (dénominations), le domicile ou le siège, et le lieu de séjour des parties ; b) le nom de la personne physique ou la dénomination de la personne morale saisie aux fins de médiation ; c) si une partie est ca) représentée par un mandataire, le nom et l'adresse du mandataire, ou cb) assistée par un tiers de soutien, le nom et l'adresse de celui-ci ; d) l'objet du litige ; et e) la langue étrangère que les parties souhaitent utiliser au cours de la procédure. (4) Dans la saisine, les parties doivent déclarer que, d'un commun accord, elles souhaitent régler le litige existant entre elles dans le cadre d'une procédure de médiation.

Article 24 (1) La personne physique, ou le salarié agissant pour le compte de la personne morale — après concertation avec le dirigeant de la personne morale — est tenu de déclarer par écrit ou par courrier électronique, dans un délai de 8 jours à compter de la réception de la demande, s'il accepte la saisine. Si la personne physique saisie par les parties, ou le salarié agissant pour le compte de la personne morale, accepte la saisine, elle est seule habilitée à mener la procédure de médiation en qualité de médiateur. (2) Le médiateur est tenu de refuser la saisine en cas d'incompatibilité au sens de l'article 25, paragraphe 1er, et peut la refuser en cas d'autre empêchement. (3) Le médiateur — s'il est saisi à une époque où il n'est pas encore inscrit au registre, mais où il accepterait la saisine — informe par écrit les parties, avant sa déclaration d'acceptation, du fait qu'il n'est pas encore inscrit au registre, ainsi que du fait que, si le Ministre, en vertu de la loi relative aux règles générales applicables au commencement et à la poursuite des activités de service, interdit la poursuite de l'activité au lieu de l'inscrire au registre, la procédure qu'il aura menée ne produira pas les effets juridiques attachés à la procédure de médiation.

Incompatibilité

Article 25 (1) Le médiateur ne peut agir lorsque : a) il représente l'une des parties ou est le tiers de soutien de l'une des parties ; b) il est un proche, au sens du Ptk., de l'une des parties ; c) la personne morale qui l'emploie entretient une relation d'influence dominante avec l'une des parties ; d) il est lié à l'une des parties par une relation de travail, une autre relation juridique ayant pour objet une prestation de travail, ou une relation d'affiliation ; e) il a par ailleurs un intérêt dans l'affaire ou est partial. (2) Le médiateur est tenu d'informer les parties du fait qu'il a représenté l'une d'elles au cours des cinq années précédant la saisine, ou qu'il a été lié à l'une d'elles, au cours des cinq années précédant la saisine, par une relation de travail, une autre relation juridique ayant pour objet une prestation de travail, ou une relation d'affiliation. Si, sur la base de cette information, les parties n'en conviennent pas autrement, le médiateur ne peut agir dans l'affaire. (3) Sauf convention contraire des parties, la personne ayant participé à la procédure de médiation en qualité de médiateur, de représentant des parties ou d'expert, ainsi que le médiateur dont l'activité est suspendue, ne peuvent agir, dans le litige ayant fait l'objet de la procédure de médiation ou dans le contrat ou autre relation juridique qui en est à l'origine ou qui s'y rattache : a) en qualité d'arbitre ; b) en qualité de représentant de l'une des parties ; ou c) en qualité d'expert.

Obligation de confidentialité

Article 26 (1) Le médiateur est tenu — sauf disposition contraire de la loi — à une obligation de confidentialité pour tous les faits et données dont il a eu connaissance dans le cadre de son activité de médiation. (2) L'obligation de confidentialité du médiateur subsiste après la cessation de son activité de médiation.

Rémunération du médiateur

Article 27 (1) Le médiateur a droit à des honoraires pour son activité et peut prétendre au remboursement des frais exposés et justifiés, ainsi qu'à l'avance des honoraires et des frais. (2) Le montant des honoraires à facturer dans chaque affaire est librement convenu entre la personne physique ou morale et les parties.

Engagement de la procédure de médiation

Article 28 (1) Si le médiateur a accepté la saisine, il invite les parties, dans la déclaration d'acceptation adressée aux parties conformément à l'article 24, paragraphe 1er, à la première réunion de médiation et les informe de la possibilité de se faire représenter. (2) Les parties peuvent être représentées, sur mandat, par une personne majeure ayant la pleine capacité juridique ou par un représentant légal. Les parties — et, s'agissant d'une partie personne morale, la personne habilitée à la représenter — doivent comparaître en personne et conjointement à la première réunion de médiation, ainsi que lors de la conclusion et de la signature de l'accord, occasions à l'occasion desquelles le médiateur s'assure de l'identité des parties par la consultation d'un document officiel propre à établir l'identité. (3) Le médiateur tient la réunion de médiation dans les locaux indiqués au registre pour l'exercice de l'activité de médiation, ou en tout autre lieu acceptable pour les parties.

Article 29 Si l'une des parties ne se présente pas en personne à la première réunion de médiation, le médiateur n'engage pas la procédure de médiation.

Article 30 (1) Lors de la première réunion de médiation, le médiateur informe les parties : a) des principes de la médiation et des principales étapes de la réunion de médiation ; b) du processus conduisant à l'identification de possibilités d'accord efficaces ; c) des coûts de la procédure ; d) de l'obligation de confidentialité pesant sur lui-même et, le cas échéant, sur l'expert associé à la procédure ; e) de la possibilité pour les parties de convenir séparément de l'obligation de confidentialité qui leur incombe ; f) du fait qu'en qualité de médiateur, il ne peut, dans l'affaire — si la nature de celle-ci l'exige —, exposer que les éléments juridiques et les faits techniques liés à l'affaire ; g) des éléments visés à l'article 32, paragraphe 4, et à l'article 35, paragraphe 3 ; ainsi que h) des effets juridiques de l'accord conclu dans le cadre de la procédure de médiation, des procédures permettant son homologation en tant que transaction judiciaire, et de la possibilité de faire valoir la prétention dans le cadre d'une procédure judiciaire ou arbitrale. (2) Si, lors de la première réunion de médiation, les parties souhaitent toujours que la procédure de médiation soit menée, ce fait est constaté dans une déclaration écrite signée par les deux parties et le médiateur. Dans cette déclaration, les parties et le médiateur conviennent des modalités d'avance et de paiement des frais et honoraires susceptibles de survenir au cours de la procédure, y compris les cas de rétractation et de cessation, et les parties peuvent également convenir de l'obligation de confidentialité qui leur incombe et de toute autre question qu'elles jugent nécessaire. (3) À défaut de convention contraire, chaque partie supporte ses propres frais liés à sa participation à la procédure (par exemple de déplacement), ainsi que les frais de la personne dont elle a demandé l'audition. Les honoraires et frais du médiateur, ainsi que les honoraires et frais de l'expert, sont supportés — à défaut de convention contraire — à parts égales entre les parties.

Article 31 (1) La procédure de médiation débute par la signature de la déclaration visée à l'article 30, paragraphe 2. (2) L'engagement de la procédure de médiation interrompt la prescription, lorsque la procédure de médiation se conclut par un accord conclu par les parties. En cas d'échec de la procédure de médiation, la prescription est suspendue depuis l'engagement de la procédure de médiation jusqu'à sa clôture.

Déroulement de la procédure de médiation

Article 32 (1) Dans la procédure de médiation, le médiateur entend les parties de manière détaillée, en veillant à ce qu'elles bénéficient d'un traitement égal. À cette occasion, les parties peuvent exposer les positions qu'elles ont formées sur la base de leurs intérêts et peuvent également présenter les documents dont elles disposent. (2) Lors des réunions faisant suite à la première réunion de médiation, les parties doivent — sauf convention contraire — également être présentes en personne. (3) Selon l'accord des parties, le médiateur peut mener la procédure de médiation soit en présence conjointe des parties, soit sous forme de réunions distinctes. (4) Le médiateur peut communiquer à l'autre partie les informations reçues d'une partie, afin que cette autre partie puisse, en en tenant compte, former et exposer sa position, sauf si, selon la déclaration de la partie ayant fourni l'information, celle-ci ne peut être portée à la connaissance de l'autre partie.

Participation de l'expert à la procédure de médiation

Article 33 (1) Le médiateur peut, avec l'accord des parties, recourir à un expert. Peut agir en qualité d'expert toute personne disposant d'une compétence suffisante dans une question donnée et sur la personne de laquelle les parties s'accordent. Les règles applicables à l'incompatibilité et à l'obligation de confidentialité du médiateur s'appliquent par analogie à l'expert. (2) L'expert informe par écrit le médiateur, dans un délai de 8 jours à compter de la réception de la saisine, de son acceptation ou de son refus, et, en cas d'acceptation, déclare également qu'il n'a pas d'intérêt dans l'affaire et n'est pas partial. (3) L'expert présente son avis par écrit, sur la base des documents mis à sa disposition, dans un délai de 30 jours à compter de la réception de la saisine. Ce délai peut être prorogé une fois, avec l'accord des parties. Selon l'accord des parties, l'expert peut également participer en personne à la réunion de médiation. (4) L'expert a droit à des honoraires et au remboursement de ses frais pour son activité.

Participation d'autres tiers à la procédure de médiation

Article 34 Le médiateur peut, à la demande des parties, entendre dans la procédure de médiation d'autres personnes ayant connaissance des circonstances du litige.

Clôture de la procédure de médiation

Article 35 (1) La procédure de médiation prend fin : a) le jour de la signature de l'accord ; b) le jour où l'une des parties notifie à l'autre partie et au médiateur qu'elle considère la procédure de médiation comme terminée ; c) le jour où les parties déclarent conjointement devant le médiateur qu'elles demandent la clôture de la procédure de médiation ; ou d) à défaut de convention contraire des parties, à l'expiration d'un délai de quatre mois à compter du jour de la signature de la déclaration visée à l'article 30, paragraphe 2. (2) Le médiateur consigne par écrit, dans la langue choisie pour la conduite de la procédure de médiation, l'accord conclu en présence conjointe des parties, et remet aux parties le document contenant l'accord. L'accord est signé par le médiateur et par les parties, conjointement et personnellement présentes. L'absence de rédaction écrite de l'accord n'est pas couverte, s'agissant de la nullité résultant du non-respect de la forme obligatoire, par l'exécution — totale ou partielle — de l'accord. (3) Lorsqu'un notaire, un avocat ou un juriste d'entreprise inscrit au barreau a participé à la procédure de médiation en qualité de médiateur, il ne peut, sur la base de l'accord écrit conclu au cours de la procédure, établir un acte propre à produire des effets juridiques, ni n'est habilité, en qualité d'avocat ou de juriste d'entreprise inscrit au barreau, à le contresigner. (4) Lorsqu'une erreur sur le nom, une erreur de nom ou de chiffre, une erreur de calcul ou toute autre erreur matérielle similaire s'est glissée dans l'accord, le médiateur corrige l'accord dans un délai de 15 jours à compter de la réception de la demande conjointe des parties. (5) L'exigence de comparution personnelle n'a pas à être satisfaite, lors de l'engagement, du déroulement et de la clôture de la procédure de médiation, lorsque celle-ci est menée par vidéoconférence.

Article 36 (1) L'accord conclu dans le cadre de la procédure de médiation ne porte pas atteinte au droit des parties de faire valoir leur prétention relative au litige dans le cadre d'une procédure judiciaire ou arbitrale. (2) Sauf disposition contraire de la loi et sauf convention contraire des parties, dans la procédure judiciaire ou arbitrale engagée après la clôture de la procédure de médiation, les parties ne peuvent invoquer : a) la position ou la proposition exprimée par l'autre partie, dans la procédure de médiation, en relation avec une solution possible du litige ; et b) la déclaration de reconnaissance ou de renonciation faite par l'autre partie dans la procédure de médiation.

Article 37 (1) À la clôture de la procédure de médiation, le médiateur règle ses comptes avec les parties. (2) Le médiateur (s'agissant du médiateur agissant pour le compte d'une personne morale, la personne morale) justifie le paiement (l'avance) des honoraires et des frais par l'émission d'une facture, s'il est soumis à l'obligation de facturation, ou d'un reçu, s'il n'y est pas soumis.

Article 38 (1) Le médiateur (s'agissant du médiateur agissant pour le compte d'une personne morale, la personne morale) est tenu de conserver, pendant 10 ans à compter de la clôture de la procédure, la déclaration justifiant l'engagement de la procédure de médiation, l'accord conclu, ou le procès-verbal établi sur une procédure close sans succès (avec indication du motif). (2) Aux frais des parties — sur leur demande — le médiateur peut, pendant la durée de conservation, délivrer une simple copie des documents.

CHAPITRE IV/A — LA MÉDIATION JUDICIAIRE

Le médiateur judiciaire

Article 38/A (1) L'activité de médiation judiciaire peut être exercée par un greffier de tribunal, un juge et un juge placé en position de disponibilité, désignés par le Président de l'Office national de la magistrature (ci-après : OBH) — après justification de l'accomplissement de la formation professionnelle de médiateur. (2) La personne désignée conformément au paragraphe 1er utilise, dans le cadre de son activité liée à la médiation judiciaire, la qualification de médiateur judiciaire (ci-après : médiateur judiciaire). (3) Si les parties et le médiateur judiciaire en conviennent, un ou plusieurs médiateurs judiciaires ou médiateurs supplémentaires peuvent également participer à la conduite de la procédure.

Dispositions particulières relatives à la médiation judiciaire

Article 38/B (1) Les règles relatives à la compétence territoriale de la juridiction ainsi que les règles de compétence prévues par le code de procédure civile ou le code de procédure administrative ne s'appliquent pas à la médiation judiciaire. (2) Les articles 4 à 5/A, 6 à 21, l'article 23, paragraphes 1er, 2 et 3, point b), l'article 24, l'article 27, l'article 28, paragraphes 1er et 3, et l'article 37, ne s'appliquent pas à la médiation judiciaire. (3) Les parties à une procédure judiciaire contentieuse ou gracieuse peuvent présenter leur demande conjointe de médiation judiciaire auprès de la juridiction chargée des missions de médiation judiciaire. (3a) En cas de médiation judiciaire ordonnée dans le cadre d'une procédure devant le juge administratif, l'ordonnance du juge est transmise au tribunal territorialement compétent selon le siège de la juridiction ayant ordonné la médiation, en tant que juridiction chargée des missions de médiation. (4) La juridiction informe les parties, dans un délai de 8 jours, du nom du greffier de tribunal ou du juge placé en position de disponibilité agissant en qualité de médiateur judiciaire, de la date de la première réunion d'information et de la possibilité de se faire représenter dans la procédure. (5) Les règles relatives à l'incompatibilité s'appliquent conjointement avec les règles prévues par la loi spéciale relative à la récusation des juges. Ne peut agir en qualité de médiateur, dans la procédure de médiation, le juge saisi de la procédure judiciaire contentieuse ou gracieuse concernée par cette même procédure de médiation. (6) L'article 38 de la présente loi s'applique, sous réserve que les documents établis au cours de la médiation judiciaire soient conservés par la juridiction, qui pourvoit à la délivrance des copies.

CHAPITRE IV/B — LA PROCÉDURE DE MÉDIATION OBLIGATOIRE

Obligation de recourir à une procédure de médiation

Article 38/C (1) Lorsqu'une juridiction ou une autorité, agissant dans l'exercice des compétences que la loi lui confère, oblige les parties en litige à recourir à une procédure de médiation, les dispositions de la présente loi s'appliquent avec les dérogations prévues au présent chapitre (ci-après : procédure de médiation obligatoire). (2) Dans le cadre de la procédure de médiation obligatoire, la juridiction ou l'autorité oblige les parties à coopérer avec au moins un médiateur en vue de clore — en tout ou en partie — leur litige par un accord ; dans le cadre de cette obligation de coopération, les parties sont tenues : a) de s'adresser conjointement à un médiateur (saisine ou demande) ; et b) de participer à la première réunion de médiation.

Article 38/D (1) Les honoraires de la première réunion de médiation ne peuvent excéder le produit du tarif horaire unique applicable à l'assistance juridique, fixé par la loi de finances, et du nombre de parties présentes. (2) Les honoraires de la procédure de médiation peuvent être fixés sous forme de tarif horaire, qui ne peut excéder le produit du tarif horaire applicable à l'assistance juridique, fixé par la loi de finances, et du nombre de parties.

Règles particulières relatives aux parties

Article 38/E (1) Les parties sont tenues d'engager conjointement la saisine du médiateur, par voie de saisine, de demande ou selon les modalités prévues par la réglementation, dans un délai de 15 jours à compter de la notification de la décision portant obligation. (2) La saisine du médiateur, ou la demande de médiation judiciaire, doit également contenir une copie de la décision de la juridiction ou de l'autorité imposant le recours à une procédure de médiation.

Article 38/F (1) Sauf disposition légale contraire, la partie tenue de recourir à une procédure de médiation justifie l'exécution de cette obligation par la production, auprès de la juridiction ou de l'autorité, de l'attestation visée à l'article 38/H, paragraphe 2. (2) La partie de l'accord conclu dans le cadre de la procédure de médiation obligatoire qui n'est pas l'objet de la procédure judiciaire ou administrative peut également être consignée séparément par écrit.

Règles particulières relatives au médiateur

Article 38/G (1) Le médiateur est tenu d'accepter la saisine aux fins de la conduite de la procédure de médiation obligatoire — sauf en cas de motif d'incompatibilité ou lorsque l'objet du litige ne relève pas de son domaine de spécialisation au sens de l'article 6, paragraphe 1er, point g) — s'il a fait au Ministre une déclaration de soumission en ce sens. (2) Le médiateur peut faire la déclaration de soumission — au plus tôt simultanément à la déclaration aux fins d'inscription au registre — à tout moment. Cette déclaration est révocable ; la révocation est sans effet sur l'affaire pour laquelle la saisine était déjà intervenue avant la radiation du registre du fait que la déclaration avait été faite.

Article 38/H (1) Le médiateur fixe la date de la première réunion de médiation, en concertation avec les parties, de manière à permettre à celles-ci de se conformer à l'obligation. Lorsque la réglementation fixe un délai pour justifier le recours à la procédure de médiation obligatoire, la date de la première réunion de médiation proposée par le médiateur doit précéder l'expiration de ce délai d'au moins 15 jours. (2) Le médiateur délivre une attestation écrite : a) aux parties, du fait que la procédure de médiation a déjà été engagée mais n'est pas encore terminée ; b) aux parties, du fait qu'elles ont participé à la première réunion de médiation ; ou c) à une partie, du fait qu'elle a signalé au médiateur son obligation de recourir à la procédure de médiation, mais que la raison de la non-réalisation des éléments visés à l'article 38/C, paragraphe 2, n'est pas imputable à un défaut de coopération de cette partie avec le médiateur.

CHAPITRE V — DISPOSITIONS FINALES

Entrée en vigueur et dispositions transitoires

Article 39 La présente loi entre en vigueur le 90e jour suivant sa promulgation.

Article 39/A (1) La personne physique inscrite au registre avant le 1er janvier 2010 est tenue de justifier auprès du Ministre de l'accomplissement de la formation professionnelle de médiateur au plus tard le 31 décembre 2013. À défaut, la personne physique doit être radiée du registre. (2) Pour la personne ayant justifié de l'accomplissement de la formation professionnelle de médiateur conformément au paragraphe 1er, la première période de formation continue débute le 1er janvier 2014 ; si elle a suivi une formation continue entre l'accomplissement de la formation professionnelle et le 1er janvier 2014, celle-ci est prise en compte au titre de l'exécution de son obligation de formation continue.

Article 39/B Les dispositions de la présente loi établies par la loi n° L de 2017 portant modification de certaines lois en relation avec l'entrée en vigueur de la loi relative aux règles générales de la procédure administrative et de la loi relative à la procédure administrative contentieuse (ci-après : la loi modificative Ákr.-Kp.) s'appliquent aux procédures engagées après l'entrée en vigueur de la loi modificative Ákr.-Kp., ainsi qu'aux procédures réitérées.

Habilitations

Article 40 Le Ministre est habilité à fixer par arrêté : a) les règles relatives à la délivrance de la carte d'identité de médiateur, ainsi que ses éléments de contenu et ses exigences de forme ; c) en accord avec le ministre chargé de la politique fiscale, le montant de la redevance de service administratif due pour la conduite de la procédure d'inscription au registre et les modalités de son paiement ; d) les formations reconnues comme formation professionnelle de médiateur et comme exécution de l'obligation de formation continue, les règles relatives à la justification de l'accomplissement de la formation professionnelle de médiateur et de l'exécution de l'obligation de formation continue, ainsi que les cas d'exemption de l'obligation de formation continue et les règles de justification y afférentes ; e) après consultation du Président de l'OBH, l'organisation administrative de la médiation judiciaire.

Article 40/A Le Gouvernement est habilité à fixer par décret les règles détaillées relatives à la tenue du registre, à la présentation de la déclaration aux fins d'inscription au registre et au traitement des données figurant au registre.

Article 41 Le Président de l'OBH fixe, par règlement, les règles détaillées relatives à la médiation judiciaire.

Dispositions faisant référence aux exigences du droit de l'Union européenne

Article 41/A La présente loi assure la transposition de la directive 2006/123/CE du Parlement européen et du Conseil du 12 décembre 2006 relative aux services dans le marché intérieur.

Article 42 La présente loi fixe les dispositions nécessaires à l'exécution du règlement (CE) n° 223/2009 du Parlement européen et du Conseil du 11 mars 2009 relatif aux statistiques européennes et abrogeant le règlement (CE, Euratom) n° 1101/2008 relatif à la transmission à l'Office statistique des Communautés européennes d'informations statistiques couvertes par le secret, le règlement (CE) n° 322/97 du Conseil relatif à la statistique communautaire et la décision 89/382/CEE, Euratom du Conseil instituant un comité du programme statistique des Communautés européennes.

(Les articles 43 à 44 ont été abrogés.)

---

AVISO IMPORTANTE — TRADUCCIÓN NO OFICIAL. El presente texto constituye una traducción al español no oficial, realizada exclusivamente con fines informativos. No ha sido certificada por ninguna autoridad húngara ni de otro tipo, carece de valor jurídico y no puede invocarse en procedimientos judiciales, administrativos o contractuales. Únicamente da fe el texto oficial en lengua húngara, tal como ha sido publicado y consolidado por la Base Nacional de Legislación (Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu). En caso de discrepancia entre esta traducción y el texto húngaro, prevalecerá este último.

Ley n.º LV de 2002 sobre la actividad de mediación

La Asamblea Nacional de Hungría (Országgyűlés), con el fin de favorecer la resolución extrajudicial de los litigios civiles, promulga la siguiente ley:

CAPÍTULO I — DISPOSICIONES GENERALES

Objeto de la ley

Artículo 1 (1) El objeto de la presente ley es favorecer la resolución de los litigios civiles y administrativos surgidos en relación con los derechos personales y patrimoniales de las personas físicas y otras personas, en los que la ley no limite la facultad de disposición de las partes. (2) La presente ley no se aplica a otros procedimientos de mediación o conciliación regulados por ley especial, ni a la mediación llevada a cabo en el curso de un procedimiento arbitral, salvo que la ley especial, o un reglamento dictado en virtud de su habilitación, disponga otra cosa. (3) No procede el procedimiento de mediación conforme a la presente ley en los procesos de tutela previstos por la ley de enjuiciamiento civil, en los procesos sobre filiación, en los procesos relativos al ejercicio de la patria potestad —salvo los procesos incoados para regular el ejercicio de la patria potestad—, en los procesos de extinción de la adopción, en los procesos para el ejercicio de derechos individuales de la personalidad —salvo los procesos para el ejercicio del derecho de la personalidad vinculado a la pertenencia a una comunidad—, en los procesos de modificación de la resolución del notario municipal en materia de protección posesoria, ni en los procesos de ejecución. En los procesos matrimoniales es necesaria la decisión judicial para la declaración de nulidad, validez, existencia o inexistencia del matrimonio, así como para el divorcio. (4) En los asuntos sometidos a la competencia notarial para la disolución de la unión de hecho registrada, es necesaria la decisión del notario para la disolución de la unión de hecho registrada.

Concepto de mediación

Artículo 2 La mediación es, conforme a la presente ley, un procedimiento particular de prevención de litigios o de facilitación de la conclusión de un procedimiento judicial o administrativo, de conciliación, de gestión de conflictos y de resolución de controversias, cuyo objetivo —de conformidad con el artículo 1, apartado 1— es facilitar, sobre la base del mutuo acuerdo de las partes interesadas en la controversia y con la intervención de un tercero no implicado en ella (en adelante: el mediador), la creación de un acuerdo escrito que contenga la solución de la controversia entre las partes.

Función del mediador

Artículo 3 La función del mediador consiste en contribuir, durante la mediación, de manera imparcial, diligente y conforme a su mejor saber, a la creación del acuerdo que ponga fin a la controversia entre las partes.

CAPÍTULO II — FUNCIONAMIENTO DEL MEDIADOR

Llevanza del registro de mediadores y requisitos para ser mediador

Artículo 4 (1) El ministro competente en materia de justicia (en adelante: el Ministro) llevará un registro de mediadores (en adelante: el registro), relativo a los mediadores y a las personas jurídicas o sociedades mercantiles sin personalidad jurídica que empleen mediadores (en adelante: personas jurídicas).

Artículo 5 (1) Sobre la base de una comunicación efectuada conforme a la ley sobre normas generales relativas al inicio y ejercicio de actividades de servicios, deberá inscribirse en el registro la persona física —no sujeta a tutela que afecte a la capacidad de obrar ni a un régimen de apoyo en la toma de decisiones— que: a) posea un título de educación superior y una experiencia profesional acreditada de al menos cinco años, vinculada a dicho título y computada desde su obtención; b) haya completado la formación profesional de mediador determinada por decreto ministerial; c) carezca de antecedentes penales y no esté sujeta a una inhabilitación profesional que excluya el ejercicio de la actividad de mediación. (2) Sobre la base de la misma comunicación, deberá inscribirse en el registro la persona jurídica que: a) mencione la actividad de mediación en su documento constitutivo, y b) cuente entre sus socios con una persona habilitada para ejercer la actividad de mediación, o emplee, en el marco de una relación laboral o de otra relación jurídica cuyo objeto sea una prestación de trabajo, a dicha persona (en adelante, conjuntamente: el empleado), cuya actividad de mediación no esté suspendida. (3) El solicitante deberá abonar una tasa por la inscripción en el registro. (4) La persona física deberá acreditar, en la forma establecida por la normativa, que ha adquirido, mediante la finalización de la formación profesional de mediador, los conocimientos teóricos y prácticos necesarios para el ejercicio de la actividad de mediación. (5) En caso de baja acordada a raíz de una inspección, la persona física y la persona jurídica no podrán volver a inscribirse en el registro hasta transcurridos cinco años desde la fecha en que la resolución de baja haya adquirido firmeza. (6) Cuando la persona física deba ser dada de baja del registro por incumplimiento de su obligación de formación continua, no podrá ser reinscrita hasta que haya cumplido la obligación de formación continua pendiente.

Artículo 5/A Los datos personales conocidos en el curso de la inspección serán tratados por el Ministro durante la duración de la inspección administrativa o, en el procedimiento dirigido a la baja en el registro, hasta la conclusión definitiva o firme del procedimiento.

Artículo 5/B Además de las personas y organizaciones enumeradas en el artículo 4, podrá ejercer la actividad de mediación, conforme a lo previsto en la presente ley, un secretario judicial, un juez o un juez en situación de disponibilidad (en adelante: mediación judicial).

El registro

Artículo 6 (1) El registro contendrá, respecto de la persona física: a) los apellidos y el nombre, así como el nombre de nacimiento; b) el lugar y la fecha de nacimiento, el nombre de la madre; c) el número y la fecha del título, diploma o certificado de examen profesional que acredite la formación superior y otras cualificaciones especializadas, el grado científico que en su caso posea, la duración de la experiencia profesional, así como el número y la fecha del documento acreditativo de la finalización de la formación profesional (formación continua) de mediador; d) la fecha de inscripción en el registro y el número de la resolución; e) la fecha de inicio, suspensión y cese de su actividad de mediación; f) la lengua extranjera que indique, en la que se ofrece a llevar a cabo la mediación; g) el ámbito de especialización que haya indicado en su comunicación; h) la dirección (dirección postal), el número de teléfono y la dirección de correo electrónico de su despacho; i) la dirección indicada de la persona jurídica en cuyo nombre, como empleado, ejerce la actividad de mediación, o la dirección del lugar indicado para el ejercicio de la actividad de mediación, si difiere del domicilio social de la persona jurídica; j) las comunicaciones relativas a su actividad de mediación, bajo la mención «comunicaciones»; k) su dirección de residencia (dirección postal), número de teléfono y dirección de correo electrónico; m) su pertenencia a colegios profesionales, con indicación precisa del colegio; n) el número de su carné identificativo de mediador; y o) el hecho de haber realizado la declaración de sometimiento prevista en el artículo 38/G. (2) El registro contendrá además, respecto de la persona jurídica: a) su denominación; b) su domicilio social, número de teléfono y dirección de correo electrónico; c) la denominación del tribunal u otra autoridad que lleve su registro (en adelante, conjuntamente: la autoridad), así como su número de inscripción y número de identificación fiscal; d) los datos indicados en el apartado 1 relativos a su empleado mencionado en el artículo 5, apartado 3, letra b); e) la dirección del lugar indicado para el ejercicio de la actividad de mediación, si difiere del domicilio social; f) la fecha de inscripción en el registro y el número de la resolución; y g) las comunicaciones relativas a su actividad de mediación, bajo la mención «comunicaciones». (2a) El registro previsto en los apartados 1 y 2 —con excepción de los datos mencionados en el apartado 1, letras a) a c), h), i), k) y m), así como en el apartado 2, letras a) a c)— tendrá la consideración de registro público oficial con eficacia probatoria plena. (3) Los datos del registro —con excepción de los mencionados en el artículo 6, apartado 1, letras b) y k)— son públicos y serán publicados por el Ministro en internet. (5) Los datos tratados en el registro deberán transmitirse a la Oficina Central de Estadística —de conformidad con el artículo 28 de la Ley n.º CLV de 2016 sobre estadística oficial (en adelante: Ley de Estadística), sobre la base de la justificación previa de la finalidad estadística y en la medida necesaria para ella— de forma gratuita y en una forma apta para la identificación individual con fines estadísticos, y podrán ser utilizados por la Oficina Central de Estadística con fines estadísticos. El ámbito de los datos transmitidos y las normas de detalle de la transmisión se fijarán en el acuerdo de cooperación previsto en el artículo 28 de la Ley de Estadística.

Artículo 7 (2) La actividad de mediación en nombre de una persona jurídica solo podrá ser ejercida por su empleado inscrito en el registro. (3) En el ejercicio de esta actividad, el socio o el administrador de la persona jurídica no podrá dar instrucciones a su empleado habilitado para ejercer la actividad de mediación. (4) La validez de la declaración de sometimiento efectuada por una persona jurídica conforme al artículo 38/G estará condicionada a que exista, actuando en nombre de la persona jurídica, un mediador persona física que haya efectuado dicha declaración y no la haya retirado.

Comunicación a efectos de inscripción en el registro

Artículo 8 (1) La comunicación a efectos de inscripción en el registro deberá presentarse al Ministro por duplicado, mediante la cumplimentación del formulario establecido al efecto. (2) La comunicación deberá contener los datos enumerados en el artículo 6, apartados 1 y 2 —con excepción de los mencionados en el artículo 6, apartado 1, letras d), e) y n), así como en el artículo 6, apartado 2, letra f). A la comunicación deberán adjuntarse los documentos idóneos para acreditar lo dispuesto en el artículo 6, apartado 1, letras c), f) y m).

Artículo 9 El Ministro, en el procedimiento incoado de oficio, proveerá al mediador, tras su inscripción en el registro, de un carné identificativo de mediador con fotografía, apto para acreditar su condición. El Ministro entregará al mediador el carné expedido contra acuse de recibo, o lo remitirá al mediador por correo postal, como documento oficial.

Suspensión de la actividad de mediación

Artículo 10 (1) La persona física podrá suspender su actividad de mediación. (2) La persona física deberá comunicar el hecho de la suspensión con treinta días de antelación al inicio de esta, a efectos de su constancia en el registro. (3) La persona física únicamente podrá solicitar la suspensión si no participa en un procedimiento de mediación en curso. (4) El Ministro hará constar en el registro la finalización de la suspensión sobre la base de la comunicación de la persona física.

Baja en el registro

Artículo 11 (1) La persona física deberá ser dada de baja en el registro cuando: a) los requisitos establecidos en el artículo 5, apartado 1, hayan dejado de cumplirse tras la inscripción en el registro, o se determine posteriormente que ya no concurrían en el momento de la inscripción; b) devenga permanentemente incapaz para el desempeño de sus funciones de mediador; c) el Ministro haya ordenado la baja a raíz de una inspección; d) incumpla su obligación de formación continua; e) hayan transcurrido cinco años desde el inicio de la suspensión de su actividad de mediación sin que haya comunicado la finalización de dicha suspensión; f) la persona física lo solicite —con las excepciones previstas en el apartado 3—, o g) haya fallecido. (2) La persona jurídica deberá ser dada de baja en el registro cuando: a) la autoridad o el tribunal la den de baja en su propio registro; b) deje de cumplir los requisitos del artículo 5, apartado 2; c) la actividad de mediación de todos sus empleados habilitados para ejercer la actividad de mediación esté suspendida; d) el Ministro haya ordenado la baja a raíz de una inspección; e) —con las excepciones previstas en el apartado 3— la persona jurídica lo solicite. (3) La persona física y la persona jurídica únicamente podrán solicitar la baja en el registro si no participan en un procedimiento de mediación en curso. La persona física y la persona jurídica no podrán solicitar la baja en el registro mientras esté en curso una inspección contra ellas, ni, en el caso de la persona física, mientras esté en curso un procedimiento incoado de oficio dirigido a determinar el incumplimiento de la obligación de formación continua. (4) En los supuestos del apartado 1, letra c), y del apartado 2, letra d), no podrá aplicarse la sanción administrativa de apercibimiento. (5) El Ministro podrá tratar los datos relativos a la persona dada de baja en el registro, tal como constaban en la fecha de la baja conforme a la normativa, a efectos de verificar los requisitos previstos en la presente ley para una nueva inscripción en el registro, del ejercicio de sus funciones de autoridad, así como de facilitar las funciones de administración de justicia de las autoridades mediante el suministro de datos, y únicamente podrá transmitirlos a otro órgano o persona habilitados para el tratamiento de dichos datos. El Ministro procederá a la supresión de los datos tratados relativos a la persona dada de baja en el registro transcurridos diez años desde la fecha de la baja en el registro.

Artículo 12 (1) La persona física y la persona jurídica estarán obligadas, dentro de los 8 días siguientes a la recepción de la resolución de baja de oficio en el registro, a poner fin al procedimiento de mediación en curso y a liquidar cuentas con las partes. (2) El Ministro, en la resolución de baja en el registro, revocará el carné identificativo de mediador de la persona física, quien estará obligada a devolverlo dentro de los ocho días siguientes a la notificación de la resolución.

Obligación del mediador de participar en la formación continua, de comunicar los cambios de datos, de llevar registros y de suministrar información

Artículo 12/A (1) A fin de garantizar un nivel profesional adecuado de la actividad de mediación —con el objetivo de mantener y desarrollar de forma continua los conocimientos y competencias adquiridos— la persona física estará sujeta a la obligación de participar en la formación continua. El Ministro podrá, mediante decreto, establecer una exención de esta obligación para el caso de que el mediador ejerza regularmente actividad de mediación en el marco de una relación jurídica determinada, o participe como docente, durante un número de horas determinado, en la formación profesional de mediadores. (2) La formación continua se desarrollará en períodos quinquenales sucesivos y continuos. El primer período de formación continua comenzará el día de la inscripción en el registro de la persona obligada a la formación continua. (3) La persona obligada a la formación continua deberá participar en alguno de los cursos reconocidos, mediante decreto ministerial, como aptos para el cumplimiento de la obligación de formación continua, y deberá acreditar su finalización ante el Ministro.

Artículo 13 (1) La persona física y la persona jurídica estarán obligadas a comunicar al Ministro, dentro de los 15 días siguientes al cambio, las modificaciones producidas en sus datos inscritos en el registro. (2) En cuanto a los datos que consten con eficacia probatoria plena en otro registro, la comunicación del cambio también podrá efectuarse haciendo que —con excepción del registro de datos personales y de domicilio— el órgano que lleve dicho registro con eficacia probatoria plena, si el mediador así lo solicita, informe al Ministro del cambio dentro del plazo previsto en el apartado 1.

Artículo 14 (1) El mediador (tratándose de un mediador que actúe en nombre de una persona jurídica, la persona jurídica) estará obligado a llevar anualmente un registro, numerado de forma correlativa y continua, de los procedimientos de mediación llevados a cabo. (2) El registro deberá contener: a) la fecha de inicio del procedimiento de mediación; b) el nombre (denominación) y el domicilio (sede) de las partes, así como la naturaleza de la controversia; c) en caso de resultado positivo del procedimiento de mediación, la fecha de la firma del acuerdo, y en caso de resultado negativo, la fecha de finalización del procedimiento de mediación; d) la indicación de si en el procedimiento intervino un representante legal (apoderado) y, en su caso, su nombre y datos de contacto; y e) el importe de los honorarios y gastos facturados en el procedimiento.

Artículo 15 El mediador (tratándose de un mediador que actúe en nombre de una persona jurídica, la persona jurídica) estará obligado a facilitar anualmente al Ministro, a más tardar el 31 de enero del año siguiente, información sobre el número de procedimientos de mediación llevados a cabo en el año de referencia, el número de acuerdos alcanzados en dichos procedimientos, el número de procedimientos concluidos sin resultado positivo (con indicación del motivo) y la naturaleza de las controversias.

Artículo 16 Cuando el Ministro, en el curso de una inspección incoada de oficio, constate deficiencias relacionadas con la comunicación de cambios de datos, la llevanza del registro o el cumplimiento de la obligación de suministro de información, requerirá al interesado para que subsane las deficiencias, fijando un plazo de treinta días.

CAPÍTULO III — CONTROL DE LA ACTIVIDAD DEL MEDIADOR

Desarrollo de la inspección

Artículo 17 (1) El Ministro estará facultado para llevar a cabo, de oficio o a raíz de una denuncia de los sujetos intervinientes en el procedimiento de mediación (las partes, el perito, otro tercero oído en el procedimiento de mediación), una inspección periódica o puntual de la actividad relacionada con la mediación de la persona física y de la persona jurídica inscritas en el registro (en adelante, en este capítulo: el mediador). (2) Cuando la inspección se incoe a raíz de una denuncia, el Ministro remitirá, junto con la notificación, copia del documento que contenga la denuncia, y requerirá al mediador para que presente un informe justificativo en el plazo de quince días. Dicho plazo podrá prorrogarse, a solicitud del interesado, por una sola vez, quince días más. (3) La falta de presentación del informe justificativo no impedirá la tramitación del procedimiento.

Artículo 18 (1) La inspección será llevada a cabo por la persona designada por el Ministro (en adelante: el comisario instructor), quien esclarecerá los hechos y preparará el expediente para su resolución. (2) No podrá actuar como comisario instructor: a) quien tampoco hubiera podido actuar como mediador [artículo 25, apartado 1]; b) quien sea empleado o directivo de la persona jurídica que emplee al mediador sometido al procedimiento, o cuando la persona jurídica que lo emplee mantenga una relación de influencia dominante con la persona jurídica que emplee al mediador o con cualquiera de las partes interesadas; así como c) quien sea familiar, en el sentido del Código Civil (en adelante: Ptk.), del mediador sometido al procedimiento (tratándose de una persona jurídica, del socio o del empleado y directivo que actúe en su nombre).

Artículo 19 (1) En el procedimiento incoado a raíz de una denuncia, durante la inspección deberán ser oídos personalmente el mediador (tratándose de una persona jurídica, su empleado que haya actuado como mediador en su nombre) y, en su caso, el directivo de la persona jurídica. En el procedimiento incoado de oficio, deberá garantizarse, a solicitud del mediador, la posibilidad de audiencia personal. (2) El comisario instructor levantará acta de la audiencia personal. (4) Cuando el mediador no comparezca a la audiencia personal y no justifique su ausencia, el comisario instructor proseguirá el procedimiento. Cuando el mediador justifique su ausencia, el comisario instructor fijará una nueva fecha, de lo que informará por escrito al mediador. Cuando el mediador no comparezca a la audiencia personal reiterada —con independencia de que haya justificado o no su ausencia— el comisario instructor proseguirá el procedimiento.

Artículo 20 (2) Cuando de la inspección no resulte constatado ningún incumplimiento, el Ministro archivará el procedimiento. (3) Cuando de la inspección resulte que el mediador ha incumplido, o no ha observado, las obligaciones establecidas en la presente ley o derivadas de la ley sobre normas generales relativas al inicio y ejercicio de actividades de servicios, el Ministro requerirá al mediador para que observe las disposiciones legales. (4) Cuando el mediador incumpla de forma reiterada o grave dichas obligaciones, o no las cumpla pese al requerimiento, el Ministro lo dará de baja en el registro. (5) Cuando el mediador intervenga en una resolución de controversias no regulada por la normativa, le serán aplicables, en lo pertinente, las obligaciones establecidas en la presente ley, y podrá llevarse a cabo la inspección respecto de él. (6) La inspección no se extenderá a los asuntos para los que sea competente un procedimiento judicial u otro procedimiento administrativo.

Artículo 21 Cuando el Ministro, mediante resolución, dé de baja en el registro a una persona jurídica, informará a la persona física no afectada por la inspección que ejerza actividad de mediación como empleado de dicha persona jurídica de que, tras la baja de la persona jurídica, solo podrá seguir figurando en el registro y ejerciendo su actividad de mediación si comunica al Ministro, en el plazo de 30 días: a) el lugar u organización en la que, como miembro o empleado, pretenda continuar su actividad, o b) que pretende continuarla como persona física, o c) que solicita la suspensión de la actividad.

(El artículo 22 ha sido derogado.)

CAPÍTULO IV — EL PROCEDIMIENTO DE MEDIACIÓN

El encargo al mediador

Artículo 23 (1) Las partes podrán, de mutuo acuerdo, promover por escrito o por correo electrónico el encargo, como mediador, a la persona física o jurídica elegida por ellas. Si solo una de las partes promueve la tramitación del procedimiento, el mediador podrá colaborar para que las demás partes se adhieran a la iniciativa; por dicha colaboración no podrá pactarse contraprestación alguna. Las partes, cuando surja tal necesidad, podrán promover simultáneamente el encargo a varias personas físicas o jurídicas. (2) La persona jurídica informará del encargo a su empleado que actúe como mediador en el asunto. (3) El encargo deberá contener: a) el nombre (denominación), el domicilio o sede, y el lugar de residencia de las partes; b) el nombre de la persona física o la denominación de la persona jurídica a la que se encomiende la mediación; c) si la parte ca) está representada por un apoderado, el nombre y la dirección del apoderado, o cb) está asistida por un tercero de apoyo, el nombre y la dirección de dicho tercero; d) el objeto de la controversia; y e) la lengua extranjera que las partes deseen utilizar durante el procedimiento. (4) En el encargo, las partes deberán declarar que, de mutuo acuerdo, desean resolver la controversia existente entre ellas en el marco de un procedimiento de mediación.

Artículo 24 (1) La persona física, o el empleado que actúe en nombre de la persona jurídica —previa consulta con el directivo de esta— deberá declarar por escrito o por correo electrónico, dentro de los 8 días siguientes a la recepción de la solicitud, si acepta el encargo. Si la persona física encargada por las partes, o el empleado que actúa en nombre de la persona jurídica, acepta el encargo, será ella quien esté facultada para llevar a cabo el procedimiento de mediación en calidad de mediador. (2) El mediador estará obligado a rechazar el encargo en caso de incompatibilidad conforme al artículo 25, apartado 1, y podrá rechazarlo en caso de otro impedimento. (3) El mediador —si es encargado en un período en que aún no esté inscrito en el registro, pero aceptaría el encargo— informará por escrito a las partes, antes de su declaración de aceptación, de que aún no está inscrito en el registro, así como de que, si el Ministro, conforme a la ley sobre normas generales relativas al inicio y ejercicio de actividades de servicios, prohíbe la continuación de la actividad en lugar de proceder a su inscripción en el registro, el procedimiento llevado a cabo por él no producirá los efectos jurídicos vinculados al procedimiento de mediación.

Incompatibilidad

Artículo 25 (1) El mediador no podrá actuar cuando: a) represente a una de las partes o sea el tercero de apoyo de una de las partes; b) sea familiar, en el sentido del Ptk., de cualquiera de las partes; c) la persona jurídica que lo emplee mantenga una relación de influencia dominante con cualquiera de las partes; d) esté vinculado a cualquiera de las partes por una relación laboral, otra relación jurídica cuyo objeto sea una prestación de trabajo, o una relación asociativa; e) tenga por lo demás interés en el asunto o sea parcial. (2) El mediador estará obligado a informar a las partes del hecho de haber representado a cualquiera de ellas en los cinco años anteriores al encargo, o de haber estado vinculado a cualquiera de ellas, en los cinco años anteriores al encargo, por una relación laboral, otra relación jurídica cuyo objeto sea una prestación de trabajo, o una relación asociativa. Si, sobre la base de dicha información, las partes no acuerdan otra cosa, el mediador no podrá actuar en el asunto. (3) A falta de acuerdo en contrario de las partes, quien haya participado en el procedimiento de mediación como mediador, como representante de las partes o como perito, así como el mediador cuya actividad esté suspendida, no podrán actuar, en la controversia que fue objeto del procedimiento de mediación, o en el contrato u otra relación jurídica que le sirva de base o que esté relacionado con ella: a) como árbitro; b) como representante de cualquiera de las partes; o c) como perito.

Obligación de confidencialidad

Artículo 26 (1) El mediador estará sujeto —salvo que la ley disponga otra cosa— a la obligación de confidencialidad respecto de todos los hechos y datos de los que haya tenido conocimiento en relación con su actividad de mediación. (2) La obligación de confidencialidad del mediador subsistirá también tras la finalización de su actividad de mediación.

Retribución del mediador

Artículo 27 (1) El mediador tendrá derecho a honorarios por su actividad y podrá reclamar el reembolso de los gastos incurridos y justificados, así como el anticipo de los honorarios y gastos. (2) El importe de los honorarios a facturar en cada asunto será libremente pactado entre la persona física o jurídica y las partes.

Inicio del procedimiento de mediación

Artículo 28 (1) Si el mediador ha aceptado el encargo, en su declaración de aceptación dirigida a las partes conforme al artículo 24, apartado 1, las invitará a la primera sesión de mediación y las informará de la posibilidad de representación. (2) Las partes podrán ser representadas, con base en un poder, por una persona mayor de edad con plena capacidad de obrar o por un representante legal. Las partes —y, tratándose de una parte persona jurídica, la persona facultada para representarla— deberán comparecer personalmente y de forma conjunta en la primera sesión de mediación, así como en el momento de la celebración y firma del acuerdo, ocasiones en las que el mediador se cerciorará de la identidad de las partes mediante la consulta de un documento oficial idóneo para acreditar la identidad personal. (3) El mediador celebrará la sesión de mediación en el local indicado en el registro para el ejercicio de la actividad de mediación, o en otro lugar aceptable para las partes.

Artículo 29 Si alguna de las partes no comparece personalmente a la primera sesión de mediación, el mediador no iniciará el procedimiento de mediación.

Artículo 30 (1) En la primera sesión de mediación, el mediador informará a las partes sobre: a) los principios de la mediación y las principales fases de la sesión de mediación; b) el proceso conducente a la identificación de posibilidades eficaces de acuerdo; c) los costes del procedimiento; d) la obligación de confidencialidad que le incumbe a él y, en su caso, al perito que intervenga en el procedimiento; e) la posibilidad de que las partes acuerden separadamente la obligación de confidencialidad que les incumbe; f) el hecho de que, en calidad de mediador, solo podrá exponer en el asunto —cuando la naturaleza de este lo exija— la normativa y los hechos técnicos relacionados con el asunto; g) lo dispuesto en el artículo 32, apartado 4, y en el artículo 35, apartado 3; así como h) los efectos jurídicos del acuerdo alcanzado en el procedimiento de mediación, los procedimientos para su homologación como transacción judicial, y la posibilidad de hacer valer la pretensión en el marco de un procedimiento judicial o arbitral. (2) Si, en la primera sesión de mediación, las partes siguen deseando que se lleve a cabo el procedimiento de mediación, este hecho se hará constar en una declaración escrita firmada por ambas partes y por el mediador. En dicha declaración, las partes y el mediador acordarán las modalidades de anticipo y pago de los gastos y honorarios que puedan surgir durante el procedimiento, incluidos los supuestos de desistimiento y terminación, y las partes podrán acordar asimismo la obligación de confidencialidad que les incumbe y cualesquiera otras cuestiones que consideren necesarias. (3) A falta de acuerdo distinto, cada parte sufragará sus propios gastos derivados de su participación en el procedimiento (por ejemplo, de desplazamiento), así como los gastos de la persona cuya audiencia haya solicitado. Los honorarios y gastos del mediador, así como los honorarios y gastos del perito, serán sufragados —a falta de acuerdo distinto— por las partes a partes iguales entre sí.

Artículo 31 (1) Con la firma de la declaración prevista en el artículo 30, apartado 2, se iniciará el procedimiento de mediación. (2) El inicio del procedimiento de mediación interrumpirá la prescripción, cuando el procedimiento de mediación concluya con un acuerdo celebrado por las partes. En caso de resultado negativo del procedimiento de mediación, la prescripción quedará en suspenso desde el inicio hasta la finalización del procedimiento de mediación.

Desarrollo del procedimiento de mediación

Artículo 32 (1) En el procedimiento de mediación, el mediador oirá a las partes de manera detallada, garantizando que reciban un trato igualitario. En este marco, las partes podrán exponer las posturas que hayan formado sobre la base de sus intereses y podrán también presentar los documentos de que dispongan. (2) En las sesiones posteriores a la primera sesión de mediación, las partes deberán —salvo acuerdo distinto— estar también presentes personalmente. (3) Según lo acuerden las partes, el mediador podrá llevar a cabo el procedimiento de mediación tanto con la presencia conjunta de las partes como en forma de sesiones separadas. (4) El mediador podrá comunicar a la otra parte la información recibida de una parte, a fin de que esta pueda, teniéndola en cuenta, formar y exponer su postura, salvo que, según la declaración de la parte que haya facilitado la información, esta no pueda ponerse en conocimiento de la otra parte.

Participación del perito en el procedimiento de mediación

Artículo 33 (1) El mediador podrá, con el acuerdo de las partes, recurrir a un perito. Podrá actuar como perito cualquier persona que disponga de suficiente competencia en una determinada cuestión y sobre cuya persona las partes se pongan de acuerdo. Las normas relativas a la incompatibilidad y a la obligación de confidencialidad del mediador se aplicarán, en lo pertinente, al perito. (2) El perito comunicará por escrito al mediador, dentro de los 8 días siguientes a la recepción del encargo, la aceptación o el rechazo de este, y, en caso de aceptación, declarará asimismo que no tiene interés ni es parcial en el asunto. (3) El perito presentará su dictamen por escrito, sobre la base de los documentos puestos a su disposición, dentro de los 30 días siguientes a la recepción del encargo. Dicho plazo podrá prorrogarse una sola vez, con el acuerdo de las partes. Según lo acuerden las partes, el perito podrá participar también personalmente en la sesión de mediación. (4) El perito tendrá derecho a honorarios periciales y al reembolso de gastos por su actividad.

Participación de otros terceros en el procedimiento de mediación

Artículo 34 El mediador podrá, a petición de las partes, oír en el procedimiento de mediación a otras personas que tengan conocimiento de las circunstancias de la controversia.

Terminación del procedimiento de mediación

Artículo 35 (1) El procedimiento de mediación terminará: a) el día de la firma del acuerdo; b) el día en que una de las partes comunique a la otra parte y al mediador que considera terminado el procedimiento de mediación; c) el día en que las partes declaren de forma concorde, ante el mediador, que solicitan la terminación del procedimiento de mediación; o d) a falta de acuerdo distinto de las partes, transcurridos cuatro meses desde el día de la firma de la declaración prevista en el artículo 30, apartado 2. (2) El mediador redactará por escrito, en la lengua elegida para la tramitación del procedimiento de mediación, el acuerdo celebrado en presencia conjunta de las partes, y entregará a las partes el documento que contenga el acuerdo. El acuerdo será firmado por el mediador y por las partes, conjunta y personalmente presentes. La falta de constancia por escrito del acuerdo no quedará subsanada, en cuanto a la invalidez derivada de la inobservancia de la forma obligatoria, por su cumplimiento —total o parcial—. (3) Cuando en el procedimiento de mediación haya intervenido como mediador un notario, un abogado o un asesor jurídico colegiado, este no podrá redactar, sobre la base del acuerdo escrito alcanzado en el curso del procedimiento, un documento idóneo para producir efectos jurídicos, ni estará facultado, en calidad de abogado o de asesor jurídico colegiado, para autenticarlo. (4) Cuando en el acuerdo se haya producido un error de nombre, un error de nombre o de cifra, un error de cálculo u otro error material similar, el mediador corregirá el acuerdo dentro de los 15 días siguientes a la recepción de la solicitud conjunta de las partes. (5) No será necesario cumplir el requisito de comparecencia personal en el inicio, tramitación y terminación del procedimiento de mediación cuando este se lleve a cabo mediante videoconferencia.

Artículo 36 (1) El acuerdo alcanzado en el procedimiento de mediación no afectará al derecho de las partes de hacer valer su pretensión relativa a la controversia en el marco de un procedimiento judicial o arbitral. (2) Salvo que la ley disponga otra cosa y salvo acuerdo distinto de las partes, en el procedimiento judicial o arbitral iniciado tras la terminación del procedimiento de mediación, las partes no podrán invocar: a) la postura o propuesta expresada por la otra parte, en el procedimiento de mediación, en relación con una posible solución de la controversia; y b) la declaración de reconocimiento o renuncia efectuada por la otra parte en el procedimiento de mediación.

Artículo 37 (1) Al terminar el procedimiento de mediación, el mediador liquidará cuentas con las partes. (2) El mediador (tratándose de un mediador que actúe en nombre de una persona jurídica, la persona jurídica) acreditará el pago (anticipo) de los honorarios y gastos mediante la expedición de una factura, si está sujeto a la obligación de facturación, o de un recibo, si no lo está.

Artículo 38 (1) El mediador (tratándose de un mediador que actúe en nombre de una persona jurídica, la persona jurídica) estará obligado a conservar, durante 10 años desde la terminación del procedimiento, la declaración acreditativa del inicio del procedimiento de mediación, el acuerdo alcanzado, o el acta levantada sobre un procedimiento concluido sin resultado positivo (con indicación del motivo). (2) A costa de las partes —a solicitud de estas— el mediador podrá expedir, durante el período de conservación, copia simple de los documentos.

CAPÍTULO IV/A — LA MEDIACIÓN JUDICIAL

El mediador judicial

Artículo 38/A (1) La actividad de mediación judicial podrá ser ejercida por un secretario judicial, un juez y un juez en situación de disponibilidad, designados por el Presidente de la Oficina Nacional Judicial (en adelante: OBH) —previa acreditación de la finalización de la formación profesional de mediador. (2) La persona designada conforme al apartado 1 utilizará, en su actividad relacionada con la mediación judicial, la denominación de mediador judicial (en adelante: mediador judicial). (3) Si las partes y el mediador judicial así lo acuerdan, en la tramitación del procedimiento podrán participar también uno o más mediadores judiciales o mediadores adicionales.

Disposiciones especiales relativas a la mediación judicial

Artículo 38/B (1) A la mediación judicial no le serán aplicables las normas sobre la competencia territorial del tribunal ni las reglas de competencia previstas en la ley de enjuiciamiento civil o en la ley de la jurisdicción contencioso-administrativa. (2) A la mediación judicial no le serán aplicables los artículos 4 a 5/A, 6 a 21, el artículo 23, apartados 1, 2 y 3, letra b), el artículo 24, el artículo 27, el artículo 28, apartados 1 y 3, y el artículo 37. (3) Las partes de un procedimiento judicial contencioso o de jurisdicción voluntaria podrán presentar su solicitud conjunta de mediación judicial ante el tribunal competente para las funciones de mediación judicial. (3a) En caso de mediación judicial ordenada en un procedimiento contencioso-administrativo, el auto del juez se remitirá al tribunal territorialmente competente según la sede del órgano que haya ordenado la mediación, como tribunal competente para las funciones de mediación. (4) El tribunal informará a las partes, en el plazo de 8 días, del nombre del secretario judicial o del juez en situación de disponibilidad que actúe como mediador judicial, de la fecha de la primera sesión informativa y de la posibilidad de representación en el procedimiento. (5) Las normas sobre incompatibilidad se aplicarán conjuntamente con las normas establecidas en la ley especial sobre recusación de jueces. No podrá actuar como mediador, en el procedimiento de mediación, el juez que conozca del procedimiento judicial contencioso o de jurisdicción voluntaria al que se refiera ese mismo procedimiento de mediación. (6) El artículo 38 de la presente ley será aplicable, con la particularidad de que los documentos generados en el curso de la mediación judicial serán conservados por el tribunal, que se encargará de la expedición de las copias.

CAPÍTULO IV/B — EL PROCEDIMIENTO DE MEDIACIÓN OBLIGATORIA

Obligación de recurrir al procedimiento de mediación

Artículo 38/C (1) Cuando un tribunal o una autoridad, actuando en el ejercicio de las competencias que la ley le atribuye, obligue a las partes en litigio a recurrir a un procedimiento de mediación, las disposiciones de la presente ley se aplicarán con las excepciones previstas en este capítulo (en adelante: procedimiento de mediación obligatoria). (2) En el procedimiento de mediación obligatoria, el tribunal o la autoridad obligará a las partes a cooperar con al menos un mediador con el fin de poner fin —en todo o en parte— a su controversia mediante acuerdo; en el marco de esta obligación de cooperación, las partes estarán obligadas a: a) dirigirse conjuntamente a un mediador (encargo o solicitud); y b) participar en la primera sesión de mediación.

Artículo 38/D (1) Los honorarios de la primera sesión de mediación no podrán exceder del producto de la tarifa horaria única aplicable a la asistencia jurídica gratuita, fijada por la ley de presupuestos generales del Estado, y el número de partes comparecientes. (2) Como honorarios del procedimiento de mediación podrá establecerse una tarifa horaria, que no podrá exceder del producto de la tarifa horaria aplicable a la asistencia jurídica gratuita, fijada por la ley de presupuestos generales del Estado, y el número de partes.

Normas especiales relativas a las partes

Artículo 38/E (1) Las partes estarán obligadas a promover conjuntamente la actuación del mediador, mediante encargo, solicitud o en la forma establecida por la normativa, dentro de los 15 días siguientes a la notificación de la resolución que contenga la obligación. (2) El encargo al mediador, o la solicitud de mediación judicial, deberá contener también copia de la resolución del tribunal o de la autoridad que obligue a recurrir al procedimiento de mediación.

Artículo 38/F (1) A falta de disposición legal distinta, la parte obligada a recurrir a un procedimiento de mediación acreditará el cumplimiento de dicha obligación mediante la presentación, ante el tribunal o la autoridad, del certificado previsto en el artículo 38/H, apartado 2. (2) La parte del acuerdo alcanzado en el procedimiento de mediación obligatoria que no sea objeto del procedimiento judicial o administrativo podrá también constar por separado y por escrito.

Normas especiales relativas al mediador

Artículo 38/G (1) El mediador estará obligado a aceptar el encargo para la tramitación del procedimiento de mediación obligatoria —salvo que concurra causa de incompatibilidad o que el objeto de la controversia no corresponda a su ámbito de especialización conforme al artículo 6, apartado 1, letra g)— cuando haya realizado ante el Ministro una declaración de sometimiento a tal efecto. (2) El mediador podrá realizar la declaración de sometimiento —como muy pronto simultáneamente con la comunicación a efectos de inscripción en el registro— en cualquier momento. Dicha declaración será revocable; la revocación no afectará al asunto en que el encargo ya se hubiera producido antes de la baja en el registro del hecho de haberse realizado la declaración.

Artículo 38/H (1) El mediador fijará la fecha de la primera sesión de mediación, de común acuerdo con las partes, de manera que estas puedan cumplir con la obligación impuesta. Cuando la normativa establezca un plazo para acreditar el recurso al procedimiento de mediación obligatoria, la fecha de la primera sesión de mediación propuesta por el mediador deberá preceder al menos en 15 días al vencimiento de dicho plazo. (2) El mediador expedirá certificación escrita: a) a las partes, de que el procedimiento de mediación ya se ha iniciado pero aún no ha terminado; b) a las partes, de que han participado en la primera sesión de mediación; o c) a una parte, de que dicha parte le ha comunicado su obligación de recurrir al procedimiento de mediación, pero que la causa de que no se haya producido lo previsto en el artículo 38/C, apartado 2, no es imputable a la falta de cooperación de dicha parte con el mediador.

CAPÍTULO V — DISPOSICIONES FINALES

Entrada en vigor y disposiciones transitorias

Artículo 39 La presente ley entrará en vigor el nonagésimo día siguiente a su promulgación.

Artículo 39/A (1) La persona física inscrita en el registro con anterioridad al 1 de enero de 2010 deberá acreditar ante el Ministro la finalización de la formación profesional de mediador a más tardar el 31 de diciembre de 2013. En su defecto, la persona física deberá ser dada de baja en el registro. (2) Para quien haya acreditado la finalización de la formación profesional de mediador conforme al apartado 1, el primer período de formación continua comenzará el 1 de enero de 2014; si entre la finalización de la formación profesional y el 1 de enero de 2014 hubiera participado en actividades de formación continua, estas se computarán a efectos del cumplimiento de su obligación de formación continua.

Artículo 39/B Las disposiciones de la presente ley establecidas por la Ley n.º L de 2017, de modificación de determinadas leyes en relación con la entrada en vigor de la ley sobre normas generales del procedimiento administrativo y de la ley sobre el proceso contencioso-administrativo (en adelante: ley modificativa Ákr.-Kp.), se aplicarán a los procedimientos iniciados con posterioridad a la entrada en vigor de dicha ley modificativa, así como a los procedimientos reiterados.

Habilitaciones normativas

Artículo 40 Se faculta al Ministro para establecer mediante decreto: a) las normas relativas a la expedición del carné identificativo de mediador, así como sus elementos de contenido y requisitos formales; c) de acuerdo con el ministro competente en materia de política fiscal, el importe de la tasa de servicio administrativo debida por la tramitación del procedimiento de inscripción en el registro y las normas para su pago; d) los cursos reconocidos como formación profesional de mediador y como cumplimiento de la obligación de formación continua, las normas relativas a la acreditación de la finalización de la formación profesional de mediador y del cumplimiento de la obligación de formación continua, así como los supuestos de exención de la obligación de formación continua y las normas para su acreditación; e) previo dictamen del Presidente de la OBH, el régimen de organización administrativa de la mediación judicial.

Artículo 40/A Se faculta al Gobierno para establecer mediante decreto las normas de detalle relativas a la llevanza del registro, a la presentación de la comunicación a efectos de inscripción en el registro y al tratamiento de los datos que consten en el registro.

Artículo 41 El Presidente de la OBH establecerá mediante reglamento las normas de detalle relativas a la mediación judicial.

Disposiciones relativas a los requisitos del Derecho de la Unión Europea

Artículo 41/A La presente ley sirve para garantizar el cumplimiento de la Directiva 2006/123/CE del Parlamento Europeo y del Consejo, de 12 de diciembre de 2006, relativa a los servicios en el mercado interior.

Artículo 42 La presente ley establece las disposiciones necesarias para la ejecución del Reglamento (CE) n.º 223/2009 del Parlamento Europeo y del Consejo, de 11 de marzo de 2009, relativo a la estadística europea y por el que se deroga el Reglamento (CE, Euratom) n.º 1101/2008 relativo a la transmisión a la Oficina Estadística de las Comunidades Europeas de la información amparada por el secreto estadístico, el Reglamento (CE) n.º 322/97 del Consejo sobre la estadística comunitaria y la Decisión 89/382/CEE, Euratom del Consejo por la que se crea un Comité del programa estadístico de las Comunidades Europeas.

(Los artículos 43 a 44 han sido derogados.)