Storia della legislazione sulla mediazione in Ungheria

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

(kivonat)

80. § (1) Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni.

(2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető.

(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A per költségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.

(4) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél - a per eldöntésére való tekintet nélkül - a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények megfelelően alkalmazhatók, ha a fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltetőtestületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást.

(6) A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy vállalkozás alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget.

MÁSODIK RÉSZ

ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

VIII. FEJEZET

Keresetindítás

A keresetlevél benyújtása és kellékei

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

f)

(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.

(3) Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.

(4) Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell.

(5) Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.

Egyezség

148. § (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is - megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

170. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja:

a) a felek bármelyikének a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;

b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben;

c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;

d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő;

e) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg.

(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a 13. § (2) bekezdésében megjelölt viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a kérdés:

a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje;

b) a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha:

a) az érdekelt az üzleti titok megtartására köteles személyt e kötelessége alól felmentette, b) ha a kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy c) ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adat közérdekű adatnak minősül-e.

(5) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontja esetében a tanút mentességére kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvbe fel kell venni.

(6) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.

(7) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.

(12) Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:

a) a közvetítői tevékenységről szóló törvény, b) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény, c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, d) a közjegyzőkről szóló törvény, e) az államháztartásról szóló törvény, f) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény, g) az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény, h) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, i) az árak megállapításáról szóló törvény, j) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, k) a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvény, l) a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvény, m) a külföldre utazásról szóló törvény, n) a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény, o) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, p) a bírósági végrehajtásról szóló törvény, q) a közúti közlekedésről szóló törvény, r) a közbeszerzésekről szóló törvény, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem a törvényben meghatározott központi költségvetési szerv, s) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény.

2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII., XX-XXI. és XXIV-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A közvetítés fogalma

2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja - összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata

3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

II. Fejezet

A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE

A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei

4. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.

(2)

(3)

5. § (1) A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter - a névjegyzékbe való felvétel útján - annak a természetes személynek engedélyezi, aki a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését, c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, d) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.

(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].

(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.

(4) A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.

(5) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.

(6) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

5/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A miniszter a közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a) a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) a közvetítő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

A névjegyzék

6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy a) családi és utónevét, b) születési helyét, idejét, anyja nevét, c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét, d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját, f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal, g) szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt, h) irodájának címét, i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől, j) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), k) lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), l) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és n) közvetítői igazolványának számát.

(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy a) elnevezését, b) székhelyét, c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait, e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.

(3) A névjegyzék adatai - a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével - nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.

(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a miniszter a Hivatalos Értesítőben is közzéteszi.

7. § (1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.

(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.

A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem

8. § (1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. Az eljárás telefaxon történő kapcsolattartással nem folytatható le.

(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével - tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratok hiteles másolatát.

(3) Ha a kérelem hiányos, a miniszter a kérelmezőt harmincnapos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel.

(4)

(5)

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a miniszter a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a közvetítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) A miniszter a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el.

(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

A közvetítői tevékenység szüneteltetése

10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.

(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.

(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

(4) A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A névjegyzékből való törlés

11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg, b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik, c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte, d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, e) azt a természetes személy kéri, vagy f) meghalt.

(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha a) a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli, b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak, c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel, d) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte, e) azt a jogi személy kéri.

(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.

(2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül átadni.

A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

12/A. § (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szintentartása, fejlesztése céljából - a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt.

(2) A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja.

(3) A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.

13. § A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját, b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét, c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját, d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.

15. § A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.

16. § Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

III. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE

A vizsgálat lefolytatása

17. § (1) A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére.

(2) A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harmincnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

18. § (1) A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti.

(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy, a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)], b) aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá c) az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont].

(3)

19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.

(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.

(3)

(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

20. § (1)

(2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti.

(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.

(4) Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

(5) Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható.

(6) A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

21. § Ha a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy c) kéri a tevékenység szüneteltetését.

Jogorvoslat

22. § (1)

(2) A miniszter bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntései elleni kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.

(3) A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz.

IV. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítő felkérése

23. § (1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.

(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:

a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését, c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét, d) a vita tárgyát, és e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

24. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.

(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

Összeférhetetlenség

25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli, b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, c) az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el a) választottbíróként, b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy c) szakértőként.

Titoktartási kötelezettség

26. § (1) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő díjazása

27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.

(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

A közvetítői eljárás megindítása

28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról, c) az eljárás költségeiről, d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről, e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak, f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti, g) a 32. § (4) és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról.

(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.

(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.

A közvetítői eljárás lefolytatása

32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük.

(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban

33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

Más harmadik személy részvétele a közvetítői eljárásban

34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejezése

35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik a) a megállapodás aláírásának napjával, b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

(3) Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

(5) A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.

(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.

(2) A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2011. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti természetes személy számára - ha a közvetítői szakmai képzés elvégzését 2011. december 31. napjáig igazolta - az első továbbképzési időszak 2012. január 1. napján kezdődik.

Felhatalmazások

40. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit, b) a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvételi kérelem benyújtására, a közvetítő adatváltozás bejelentési kötelezettségére és a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait, d) a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait.

41. § (1) A Pp. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.”

(2) A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni)

„f) a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban.”

(3) A Pp. 170. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tanúvallomást megtagadhatja:)

„d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.”

42. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]

„c) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”

43. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]

„g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”

44. § A törvény hatálybalépését követő két év elteltével a közvetítői működés gyakorlati tapasztalatairól, a bevezetésének hatásairól, a közvetítői tanfolyam szükségességéről készült hatástanulmány megállapításait tartalmazó jelentést a Kormánynak az Országgyűléshez kell benyújtania.

3/2003. (III. 13.) IM rendelet a közvetítői névjegyzék vezetéséről

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 40. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) elektronikus formában kell vezetni.

2. § (1) A névjegyzék a természetes személynek a Tv. 6. § (1) bekezdésében felsorolt adatait és a következő adatokat együttesen tartalmazza:

a) státusz

1. névjegyzékbe bejegyzett,

2. névjegyzékbe történő bejegyzés folyamatban,

3. névjegyzékbe bejegyzett, a tevékenység szünetel,

4. névjegyzékből törölt, b) nyilvántartási szám, c) az igazgatási ügyiratok ügyszáma.

(2) A szakterület a következő bontásban szerepel a névjegyzékben:

a) a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja, b) a névjegyzékbe bejegyzett szakterület törlésének időpontja.

3. § (1) A névjegyzék a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban: jogi személy) a Tv. 6. § (2) bekezdésében felsorolt adatait és a következő adatokat együttesen tartalmazza:

a) státusz

1. névjegyzékbe bejegyzett,

2. névjegyzékbe történő bejegyzés folyamatban,

3. névjegyzékből törölt, b) nyilvántartási szám, c) az igazgatási ügyiratok ügyszáma, d)

(2)

(3) A miniszter a névjegyzékben a jogi személy elnevezése mellett a rövidített elnevezést is feltünteti.

4. § (1) A Tv. 6. §-ának (3) bekezdése szerinti közzététellel történő adatszolgáltatásért a miniszter külön díjat nem számít fel.

(2) A miniszter félévenként, a névjegyzékben ezen időszak alatt történt bejegyzésekről és törlésekről a következő adatokat teszi közzé a Hivatalos Értesítőben:

a) a természetes személy családi- és utóneve, a jogi személy elnevezése, b) a természetes személy által megjelölt szakterület, c) a természetes személy elérhetőségi címe, a jogi személy székhelye, és d) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből történő törlés időpontja.

(3) A miniszter a Hivatalos Értesítőben annak tényét is közzéteszi, hogy a névjegyzékből történő törléssel egyidejűleg a közvetítő igazolványát is bevonta.

5. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) mellékleteként a természetes személynek csatolnia kell a) a felsőfokú végzettséget igazoló okirat közjegyző által hitelesített másolatát, b) a szakmai gyakorlat időtartamát igazoló okiratot és c) a névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi fizetési számla kivonatot, vagy a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló kitöltött szelvényrészt, vagy annak másolatát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Tv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek vizsgálata céljából a kérelemhez mellékelni kell a) a hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát, b) ha a hatósági bizonyítvány kiadása iránti adattovábbítási kérelmét a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a bűnügyi nyilvántartó szervnél terjeszti elő, a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló, eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, vagy c) ha a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a miniszter adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjéről, valamint a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjéről szóló 22/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 6. § (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott adatokat és nyilatkozatokat.

(3) Ha a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a miniszternél bűnügyi személyes adatainak igazolására adatigénylést kezdeményez, az adatigénylést haladéktalanul meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(4) A szakmai gyakorlatot a munkáltató által kiállított igazolással, munkaviszonyt (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt) igazoló szerződéssel vagy kinevezési okirattal kell igazolni.

(5) A kérelem mellékleteként a kérelmező csatolhatja a nyelvismeret, egyéb szakirányú végzettség, szakvizsga, tudományos fokozat és szakmai testületi tagság igazolására irányuló okirat másolatát.

6. § (1) A kérelem mellékleteként a jogi személynek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel csatolnia kell:

a) a nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratot vagy annak másolatát, b) cég esetében - választása szerint - a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak másolatát, vagy a cégkivonatnak a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő beszerzésére irányuló kérelmet, továbbá c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi fizetési számla kivonatát, vagy a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló kitöltött szelvényrészt, illetve annak másolatát.

(2) Ha a jogi személy kérelmező nem csatolta az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti mellékleteket, a miniszter hivatalból megkeresi a nyilvántartást vezető szervet a szükséges adatok közlése iránt.

7. §

8. § A Tv. 15. §-ában előírt éves adatszolgáltatási kötelezettség körében a miniszter a természetes személytől és a jogi személytől beérkezett adatokat összesíti és feldolgozza.

9. §

10. § Ez a rendelet 2003. március 17. napján lép hatályba.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete

A közvetítõi szakmai képzésrõl és továbbképzésrõl

A közvetítõi tevékeny ségrõl szóló 2002. évi LV. törvény 40. § d) pontjában, valamint a 10. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat-és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § Aközvetítõi névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történõ felvételhez szakmai képzésként a 2–5. §-okban foglalt követelményeknek megfelelõ, közvetítõi tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése (a továbbiakban: képzés) fogadható el.

2. § (1) A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt.

(2) A képzésnek tematikájában egymásra épülõ elméleti és gyakorlati részbõl kell állnia.

3. § (1) A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces idõtartamú) elméleti részének a következõ ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:

a) konfliktuselméleti alapismeretek és készségek, b) tárgyalási alapismeretek és készségek, c) közvetítõi technikai, módszertani ismeretek és készségek, d) folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek, e) kérdezéstechnikai ismeretek és készségek, f) különféle konfliktus-szintekhez illeszkedõ közvetítõi technikai ismeretek és készségek, g) problémás szereplõk kezelésével kapcsolatos közvetítõi technikai ismeretek és készségek, h) pszichológiai ismeretek és készségek, valamint i) a közvetítõi tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.

(2) Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás idõtartamú modulra bontható.

(3) Egy modul a képzés részét képezõ ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetõk, és a modul elsajátítását követõen a kérelmezõ képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni.

4. § (1) A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést – legalább egy befejezett, teljes közvetítõi ügy vonatkozásában – a következõ módozatok valamelyikével kell biztosítani:

a) szimulált esetgyakorlat, b) mentorált esetgyakorlat, c) esetmegbeszélõ csoportban való részvétel, d) esettanulmány készítése, e) módszerspecifikus szupervízió.

(2) A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítõi ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítõ és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével.

(3) A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítõi eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítõi eljárás lefolytatása, valamint a közvetítõ és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg.

(4) A módszerspecifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítõi ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszerspecifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítõi ügy vizsgálata.

5. § (1) A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell mûködnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítõi oktatói gyakorlattal rendelkezik.

(2) Közvetítõi oktatói gyakorlatnak a 3. § (1) bekezdés szerinti ismeretek, készségek, valamint a 4. § (1) bekezdés szerinti gyakorlatszerzési módozatok tárgyában oktatóként szerzett gyakorlat minõsül.

(3) Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 fõig legalább egy, 15 fõ felett legalább két, az (1) bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkezõ oktató részvételét kell biztosítani.

6. § (1) A képzés teljesítését a kérelmezõnek a képzést szervezõ intézmény által a képzés elvégzésérõl kiállított igazolással

(oklevéllel, bizonyítvánnyal) kell igazolnia.

(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz csatolnia kell a képzõ intézmény nyilatkozatát a) annak a csoportnak a létszámáról, amelyben a kérelmezõ a képzés során részt vett, b) az a) pont szerinti csoportban közremûködõ oktatók számáról, c) a közremûködõ oktatók 5. § (1) bekezdés szerinti gyakorlatának tartalmáról, továbbá idõtartamáról, d) a képzés elméleti részének idõtartamáról, valamint e) a képzésben oktatott 3. § (1) bekezdés szerinti ismeretekre és készségekre vonatkozó tematikáról és a gyakorlati rész során alkalmazott gyakorlatszerzési módozatokról.

(3) Külföldön elvégzett képzés esetében az (1) és (2) bekezdésben foglalt iratok magyar nyelvû fordítását is csatolni kell.

(4) A (2) bekezdésben foglalt adatok közül nem kell az intézmény nyilatkozatát csatolni azokról, amelyek a képzésrõl vagy a képzési programról vezetett hatósági nyilvántartásban rendelkezésre állnak. Ilyenkor a kérelmezõnek a képzés, képzési program azonosításához szükséges adatokat (a nyilvántartó hatóság megnevezése, a képzés, képzési program megnevezése és nyilvántartási száma) kell megadnia, melyek alapján a szükséges adatok közlése iránt az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalból keresi meg a nyilvántartást vezetõ hatóságot.

7. § (1) A továbbképzési kötelezettség továbbképzési kreditpontok megszerzésével teljesíthetõ.

(2) A közvetítõi névjegyzékben szereplõ természetes személynek (a továbbiakban: közvetítõ) egy továbbképzési idõszak folyamán 50 továbbképzési kreditpontot kell elérnie a következõ továbbképzési formák közül legalább kétféle továbbképzési forma elvégzésével:

a) a 3. §-ban meghatározottak szerinti valamely elméleti képzési modul, b) a 4. §-ban meghatározottak szerinti gyakorlati képzés valamely gyakorlatszerzési módozata, c) a képzést szervezõ intézmény oktatójával együtt közvetítõi eljárás lefolytatása, vagy d) közvetítõi tárgyú szakmai konferencián való részvétel.

(3) Közvetítõi tárgyú szakmai konferenciaként olyan konferencia vehetõ figyelembe, amelyen legalább három elõadás tárgya a polgári jogi közvetítés. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez legfeljebb három szakmai konferencia vehetõ figyelembe.

(4) Egy továbbképzési forma elvégzéséért 10 továbbképzési kreditpont jár.

8. § (1) A közvetítõ a továbbképzési kötelezettség teljesítését a) a 7. § (2) bekezdés a)–c) ) pontjai esetében a képzést szervezõ intézmény, b) a 7. § (2) bekezdés d) pontja esetében a részvételrõl és a konferencia programjáról a konferencia szervezõje által kiállított okirattal igazolja.

(2) Az igazolásokat a továbbképzési idõszak utolsó napjáig, az 50 kreditpont elérését követõen összegyûjtve kell megküldeni a miniszter részére.

9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 1–6. §-ait a hatálybalépése után indult névjegyzékbe való felvételi eljárások során kell alkalmazni.

10. § (1) A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban:

Jst. vhr.)

a) 39. § (1) bekezdésében a „lejártát” szövegrész helyébe a „lejártát is megállapítja” szöveg, b) 46. § (1) bekezdésében a „45. § (2) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követõen” szövegrész helyébe a „visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén” szöveg lép.

(2) A Jst. vhr. 2. mellékletének helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(3) A Jst. vhr. 3. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(4) Ez a §, valamint e rendelet 1. és 2. mellékletei a hatálybalépést követõ napon hatályukat vesztik.

11. § E rendelet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) 4. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Budapest, 2009. december 11.

Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

1. melléklet a 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelethez

„2. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez

2. melléklet a 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelethez

Az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 3. melléklete I. pontjának 5. alpontja helyébe a következõ szöveg lép:

„5. Az eljáró bíróság megnevezése, a bírósági eljárás száma:”